Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Györe Pál: Szobrok, emlékművek, emléktáblák Abonyban
Györe Pál Szobrok, emlékművek, emléktáblák, síremlékek Abonyban Bevezetés Hétköznapjainkban, a mindennapok megélhetéséért folytatott küszködéseinkben, e századvégi rohanásban és tülekedésben, jövőnkért aggódó óráinkban alig-alig jut idő visszatekinteni múló időkre. Évek, évtizedek rohannak el felettünk s múltunk történelmére is csak akkor figyelünk föl, ha egy-egy évforduló emléke megérinti szívünket, megszólaltatja lelkünk alig konduló harangját... Most ebben a kerek évfordulós esztendőben 1998-ban - a Magyar Forradalom és Szabadságharc 150. évfordulóján, régmúlt idők abonyi eseményeire s bennük olyan személyekre emlékezünk, akiknek tiszteletére emléket állított a hálás utókor. Fogadják szeretettel, hiszen olykor vissza is kell tekinteni múltunk, helyi történelmünk eseményeire is. Hogy megőrizzük s továbbadjuk azokat. Mert nekünk ezek is a Hazát jelentik. Ez a valahai mezőváros - volt járási székhely (1950-ig) volt község, nagyközség, 1993-tól újra város, - sokat tett az elmúlt évtizedek során azért, hogy lakóinak helyi ismerete egy-egy emlékhez kötődött emléktábla láttán bővüljön, hogy tudja kiket, miért vallhat magáénak, hogy érezze: temetőink jeles síremlékei - hozzátartozóinkon kívül - kit takarnak, miért tartjuk számon őket. S hogy ez a dolgozat megszületett, az a falumúzeum fennállása három évtizedes hagyományápoló munkájának, a pártfogó múzeumbarátoknak is köszönhető. Az б tiszteletükre is, de az utánunk következők okulására is szolgáljon ez az összeállítás. Történelem - dióhéjban Abony Pest megye délkeleti részén Szolnok és Cegléd között helyezkedik el. Területe 127.8 km 2 . Lakóinak száma tizenötezer körüli. Nagyhatárú alföldi település. Első ismert földesura a Vezsenyi-család (1450-1472) majd Kinizsi Pál és felesége Magyar Benigna, azután Werbóczi István, de egy időben Balassa János, a jászkunok főkapitánya is birtokosa volt. A török időszak végére csaknem elpusztul. A megmaradottaknak II. Rákóczi Ferenc 1703. október 22-én oltalomlevelet ad, Galántai Balogh István pedig, mint Abony, paládichi, tószegi és kecskéi pusztult helységek örökös ura 1711. december 29-én engedelmet és kedvezményeket ad pusztái megszállására. Lassan benépesül a táj: 1748-ban Mária Terézia vásárszabadalmat ad és mezővárossá nyilvánítja Abony t. A XVIII. sz. utolsó negyedében épül a korábbiak helyett a katolikus és a református templom, 1825-ben pedig a zsinagóga. Nemzeti kincsként tartjuk számon a református templom festett kazettáit. 287
