Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Asztalos István: A falu és népe a XVIII. században

vázolt tiszta, ideális állapotok nem jellemezték ezt a kort, mindkét fél részéről történtek szerződés- és törvényszegések. A törvények érvényesülését végül is a felek mögött álló katonai erő határozta meg. S mivel Túra (bár a szomszédságában volt Hatvan török végvár) a bujáki magyar végvár oltalma alatt állt, a XVII. század első felében ismét gyarapodni kezdett, bár sem lélekszámban, sem gazdasági jelentőségben nem érte el a tizenötéves háború előtti állapotokat. E téren osztozott Galga mente többi falvainak sorsában. Itt jegyezzük meg, hogy már a XV. századtól pusztaként szereplő Szentgyörgy és Parócza is Túra részeként szerepelt a XVII. században. Tehát a község határa a jelenlegivel megegyező nagyságú lehetett. Az ezzel kapcsolatos birtokvitát más helyen bemutattuk. Túra falu a templom körüli területen létezett. Ezt igazolják az e területen szórványként előkerült XVI-XVII. kerámia töredékek. Figyelemre méltó, hogy amíg a határ több részében a X-XV. századból gazdag régészeti anyagot tártak fel a régészek, XVI-XVII. századi emlék sehonnan sem került elő. Mindez azt jelenti, hogy a falu házain kívül, a határban sehol sem (tehát a pusztákon sem) létesítettek ezekben az évszázadokban emberi hajlékot. Porták száma Túrán és a környező falvakban* Község 1626/27 1635 1639 1647 1661 1668 2,5 2,5 ujraszállás *Tura mellett a bujáki váruradalom, továbbá két másik szomszédos falu adatait mutattuk be viszonyítás céljából Fontos tudni, hogy mit jelentett ezekben az évtizedekben 1 porta. Egy 1647-es adat szerint 1 porta - 4 saját ekefogattal (4-6 vonó marha) vagy 8 fél ekefogattal (2 vonó marha) rendelkező jobbágy vagy 16 zsellér, и Ez egy átlagos szám, amelynek megítélésénél sok tévedés lehetett, ezért sem a népesség kiszámítására, sem pedig a gazdálkodás nagyságának (területi, mennyiségi) pontos megállapítására nem alkalmas, csak hozzávetőleges értékeket lehet belőle kiszámítani. Mindenesetre a fenti táblázat adataiból megállapíthatjuk, hogy a fokozatosan fejlődő Túra a század közepére az Alsó-Galga mente legnépesebb településévé vált, de azonnal állapítsuk meg, hogy még így sem érte el a száz évvel ezelőtti állapotokat. Tehát amiképpen az egész ország gazdasági-társadalmi fejlődését visszavetette a török uralom eddigi száz esztendeje, úgy mindez elmondható Túra esetében is. - Pedig az igazi megpróbáltatások évei még csak ezután következtek. Túra XVII. századi lakosairól alig tudunk valamit. Sem török, sem magyar összeírás nem maradt fenn, csupán néhány okmány őrzött meg egy-két ekkor élt turai lakos nevét. - 1645. máj. 23-.án Szécsényben egy tanúkihallgatáson vallomást tett Nésai Imre 62 éves, Esterházy Ferenc turai jobbágya ;*

6 - 1654. máj. 19-én Hévizgyörkön, a helyi malom ügyében lefolytatott vizsgálaton vallomást Túra 1,5 Bag Héviz 2 Szentlászló 3 Boldog desertum Hévizgyörk Zsámbok 2,5 5 5 0,33 0,5 1 1 1 1 1 1 1 2,5 2 2 2 0,5 3/4 3/4 3/4 1/4 I/414 254