Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Zomborka Márta: Egy kiállítás tervei

sodik az üveg, csorog a víz. A tárgyak egy része állandó páratartalmat igényel, más-más mértékűt a fém, a papír, a textil. A megvilágítás tekintetében is különfélék az igények, ez az apróbb tárgyak esetében különösen problémás. A vitrinek zárhatóságát, és az esetleges belső beavatkozások lehetőségét is meg kell teremteni. Itt elsősorban a megfelelő páratartalom beállítása érdekében végzett beavatkozásokra gondolok. Jól leolvasható módon hőmérséklet- és páramérőt kell helyeznünk a zárt vitrinekbe, s ha szükséges a beavatkozás, változtatni kell a láthatatlanul elhelyezett páramegkötő anyag mennyiségén is. Szellőztetésben a természetes szabályozásra, a kismérvű, de állandó légmozgás elérésére törekszünk. A géppel szabályozott klíma egyensúlya nagyon törékeny. A gépészet drága, fenntartása is az, és sokszor többet veszítünk mint nyerünk vele. Egyes fajtái rendkívül sok port termelnek be a kiállítótérbe. Nem lehet kizárni természetesen, hogy mobil klímagépet időnként működtetnünk kell majd. A kriptaleletek bemutatása - függetlenül további terveinktől - önálló módon értelmezhető kell legyen. Információt kell adnunk a korabeli városról, annak társadalmáról, az idetemetett emberekről, a kriptának helyt adó templomról, a már nem gyakorolt temetkezési mód történetéről, a betemetések körülményeiről. Ezt követheti majd csak az általunk bemutatni kívánt tárgyak sora. Látványosak ezek a tárgyak, de bemutatásuk mellet értelmezést, magyarázatot, háttér-információt igényelnek. Minden típusból be kell mutatnunk valamit, és alapvető információkat közölni róluk (gyakoriság, anyagfajták, származási hely stb.) A kiállítás helyszíne sem hagyható szó nélkül, akik betérnek egy középkori építménybe, alapvető információkat kell kapniuk arról, hogy hol vannak, mi a múltja az adott épületnek. Ennek az igénynek eleget teszünk az eredeti csigalépcsős feljáró fülkéjében. így van is információ, és nem is keveredik az elsősorban bemutatásra szánt anyaggal. Mindezen fenti kívánalmaknak ellentmond a kevés hely, s a kötött megjelenítési mód. Főleg a falfelületek szabad felhasználhatósága hiányzik. Kompromisszumot jelent, ha nem alkalmazunk sok szöveget (igaz, azt a keveset viszont legalább két nyelven kirakjuk). A szöveges magyarázatokat ésszerűen kiváltani igen nehéz. Jó megoldás lenne erre például a templom átlátható plexi makettje (erre még nincs együtt a szükséges pénz), vagy a színezett rajzokon rekonstruált ravatalképek. Ezek mintegy "összesített" információként, hatásosabbak lehetnek, mint 3-4 fénykép a magyarázó szövegekkel együtt. Tervezzük a temetési anyakönyv bizonyos oldalainak másolatban való feltüntetését, ezen kiemeljük azt, amire a figyelmet fel akarjuk hívni, de nem magyarázzuk azt külön felirattal. Táblázatban, grafikonon fogjuk feltüntetni a számszerűsíthető adatokat, így könnyebben felfoghatók, értelmezhetők az összefüggések is, és tömörebben kifejezhető, kevesebb helyet foglal a mondanivaló. így is szükséges külön felületeket képezni a képes és a szöveges információ elhelyezéséhez. A tervezés során kialakult egy elképzelés, mely szerint a falra felszerelt, az épület íveit követő síkok hordoznak majd információt. Ezek, és a felhasznált egyéb installációs elemek anyaga, színe is komoly egyeztetést igényelt. A technikai és az esztétikai követelményeknek egyaránt megfelelő megoldást a saját, szabadon megfogalmazott elképzeléseinkkel nehéz volt egyeztetni, bevallom, ez nem is mindig sikerült maradéktalanul. Az anyag, a szín, a technikai megoldások mellett a méretezésekkel küzdöttünk és küzdünk je247