Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Zomborka Márta: Egy kiállítás tervei
lenleg is. A közlekedés, a látogatók szabad és egyértelmű útvonala feltétlenül biztosítandó, ezt minden kiállítás-technikai elemmel el kell kerülni. Az útvonal bizonyos pontjairól egy-egy kiállítási egység átlátható, ezt a látványt megpróbáljuk előre, makett segítségével leképezni, mind harmonikusabbá tenni. A tervezett vitrinek magasságát, hosszát ez is befolyásolja. A vitrinek belső kialakítását a már említett műtárgyvédelmi szempontok mellett elsődlegesen alakítja a belehelyezendő tárgyak jellege. A tárgyak mérete, színe, alapanyaga erősen befolyásolja az alkalmazható megoldásokat. Függeszthető tárgyaink esetében például több minden elhelyezhető, körüljárható vitrinben meg tudjuk mutatni azok mindkét oldalát, de így előre számolnunk kell az általuk vetett árnyékkal is. A sok felvetett részlet után összefoglalóan vázolnám az előkészítésben általunk követett munkamenetet. A helyszínt alaposabban megismerve egy laza programtervet alakítottunk ki. Ezzel megkerestünk egy kiállítás-rendezéssel foglalkozó céget. Velük konzultálva közösen alakítottuk tovább a tématervet, ami alapján kidolgozták a részleteket, a technikai megoldásokat. A látványterveik alapján készült már például a felújítás során a padozat cseréje, s a beépített installációs elem. A konkrét kivitelezésre árajánlatot kértünk más kiállítás-rendezőtől is, de a megvalósítást finanszírozód Váci Múzeumért Közalapítvány kuratóriuma a terveket készítő cég mellett állt ki. A tervezésnél a pince két nagy egységét vettük alapul, a kb. 90 m 2-es, mintegy 5 méter belmagasságú középkori részt, és a mintegy 30 m2-es újabb szakaszt. Számoltunk ezek előterével és a levezető lépcső falával, de még a pinceajtón kívül, a ház kapualjában is elképzelhetők ábrák, például falfestés vagy másolat formájában. A közlekedő terek és a kisebb pinceszakasz a magyarázó rész, a nagyobb terem a „gyönyörködő" rész lesz. E mondat leírását követően elgondolkodtam, de megerősítem a fentieket. Bár nem lehet elvonatkoztatni a tematikától, de ezek a tárgyak, amelyek halálában kísérték a kor emberét, igenis szépek, gyönyörködtetóek. Rekonstruált kiállítási egységet is tervezünk, a kriptabeli állapotokat, az egymásra rakott díszes koporsókat egy, a korábbi lejárót jelentő pincefülkében helyreállítjuk, így erről sem kell túl sok szöveg és fotós-rajzos magyarázkodás. Egyúttal több eredeti tárgyat megmutathatunk, beleértve a temetkezés kellékeként a helyszínen hagyott fakereszteket, ácsolt bakokat is. Figyeltünk arra, hogy a rekonstrukciók térben elkülönüljenek a vitrines bemutatástól, így az eredeti állapotra hatásosabban tudjuk felhívni a figyelmet. Minden szempontból átgondolva a dolgot, úgy döntöttünk, hogy legyen mumifikálódott tetem is bemutatva a kiállításban. Három személyt, egy férfit, egy nőt és egy kisgyermeket választottunk, akiknek ruházatát lemásoltattuk, és így, a valahai felravatalozott állapotukban mutatjuk be őket. A választás több szempontból esett rájuk. Koruk, nemük alapján különböző típusú ravatalokat jelenítenek meg, van halotti viseletes és polgári ruhás közöttük, testi állapotuk az itt fellelt személyek között általánosnak mondható. A ravatalokat üveg vitrin fedi, a kiállítás legbelsőbb részében helyezkednek el, lépcsősen kiemelt térben láthatók, a megvilágításra, a megközelítésre fokozott figyelmet fordítunk. Olyanfajta ünnepi állapotban láthatók majd a tetemek, mint valaha a búcsú perceiben, az utolsó átváltozás pillanataiban. Nem mást tervezünk, mint ami például az in situ bemutatott avar, vagy honfoglalás kori te248