Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Jakus Lajos: Kossuth emissziáriusa. Magos Ernő életútja

Jakus Lajos Kossuth emisszáriusa. Magos Ernő életútja Népünk nagy csatáját a szabadságért másfélszáz évvel ezelőtt vívta. Dicsőséges győzelmek után a külső ellenség vérbe folytotta, melyet súlyos megtorlás követett. Csatatereinken elhullott hőseinket bajtársaik a bitófán követték. Sokan emigrálva, kolduskenyéren élve szétszóródtak a világban. Mások sötét várbörtönökben sínylődtek s többen ott pihentek meg örökre. Nevük a feledés homályába merült. Josefstadt várbörtön egyik halottjának nevéről csak az irodalmi lexikon emlékezik meg néhány sorban. De hogy ki volt, éltéről bővebben sikerült forrásadatok birtokába jutnunk.

1 A reformkorban született, élete ezért éppen azzal forrott össze, s a forradalomban bontakozott ki. Hazánk akkori fővárosa Pozsony, ott tartják a reform országgyűléseket az 1830-as évektől. Kossuth mellett Kölcsey a reform egyik vezérszónoka. A magyar nyelv ápolása érdekében tartott beszédei az ifjúság körében a legnagyobb elragadtatást váltottak ki a pozsonyi lyceumban is, melynek Magyar Társasága önképzőkörben nyelvünk ápolását viselte szívén. 1833-tól különösen megélénkült tevékenységük, iskolájuk új professzort kap. Gregus Mihály érkezik Eperjesről, történelmet és bölcseletet tanít, az utóbbit első ízben magyar nyelven. Székfoglaló beszédében hangsúlyozza: a pozsonyi iskola magyarosítását tűzte célul maga elé. Az ifjúság örömmel üdvözli benne a várt, kívánt vezetőt. A magyar történelmet szabad szellemben adja elő, melyre hamarosan felfigyelnek a rendszer besúgói. Támogatja a Magyar Társaságot, annak tanár elnökét. Az önképzőkör jegyzője, Terray Károly Kölcseyt személyesen tájékoztatja működésükről. A költő országgyűlési követként gyakran megfordult Pozsonyban. Amikor konzervatív megyéje visszavonja neki adott követi utasításait, lemond tisztségéről. Búcsúbeszédét az országgyűlésben megrendülve fogadják, Kossuth gyászkeretes Országgyűlési Tudósításban értesíti erről a reform híveit. 1835-ben a Magyar Társaság lelkes, tevékeny tagjai a szokásos örömünnepre készülnek, ahol bemutatják a vendégseregnek évi "elmeszüleményeiket". Egyik ifjú Kölcsey с versét, a másik Zrínyi Péter с balladáját szavalja, s elhangzik egy prózai mű: A lengyel Magyarországon című.

2 Mindhárom az uralkodó rendszert sértette. Reviczky Ádám főkancellár július 23-án levélben kér tájékoztatást Szirmay Ádámtól, az evangélikus egyház iskolai felügyelőjétől az Örömünnepen elhangzott versekről és prózáról. A történteket "scandalumnak" nevezi, mivel politikai visszaélést követett el néhány ifjú. Egyikük Kölcseyt nemcsak költőként dicsérte, de politikusként is követendő példaképnek állította az ifjúság elé. A lengyel témájúnak írója törvényes uralkodójukat a cárt, zsarnoknak nevezi. A Zrínyi című pedig a legfelháborítóbb: Lipót uralkodót "vad királynak és hitszegőnek" mondja. Nem a királyt védelmező Zrínyi Miklósról, hanem a rebellis Zrínyi Péterről szólt. (A besúgó legalábbis így jelentette neki.) Az inkriminált vádat képező szöveg azonban eképpen szólt: "Leopold gőgös hívei (Fentek Magyarokra aczélt) Feledvén buzgó hevökben királyok esküjét."3 Reviczky kéri az elhangzottak kéziratainak megküldését. Zrínyi Péter с balladának szerzője Grisza Ágost, a poétikai osztály jeles tanulója.* Szirmay követeli megbüntetését és professzora, Gregus Mihály felelősségre vonását. Az iskola vezetősége nem szívesen hozna olyan 235