Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Fegyó János: A nemzetőrség szervezése 1848 tavaszán

ságot, és egyenlőséget a Magyar Országon lakó minden emberre kiterjesztettük és ki hitte volna, hogy ezt az idegen ajkú nép fajok a mi eltörlésünkre használják? A mozgalom tsendesíttése végett a Minisztérium katonákat küldött le nagy számai, verbunkot állíttatott fel, kik rendes katonák helyét pótolják, s kül ellenséggel vívjanak, a mellett parantsot adott, hogy mindenütt az Őrség aljon fel, és ismét mondom: hogy mi nem megyünk ki a határból, mi meg elégszünk Magyar honunkkal. Mi tsak itt benn védjük magunkat, s javainkat, és most kérdem: ha fel bőszült elleneink ide jönnek helyünkbe, oda adjuk nekik vagyonunkat önként? Elébek nyújtsuk le mészárlás végett nyakunkat? És öszve dugott kézzel nézzük, mint betsteleníttik meg nőinket, leányinkat, s mint kontzolják fel kisdedeinket? Nem Polgár Társak! Ha ezeket hidegen tudnánk nézni, tenni, és tűrni, nem volnánk méltók az emberi, nem a polgári, nem a férji, nem az apai szép nevezetekre! Mi nem megyünk ki a határból, de ha ide jön a foglalni kívánó, mi a magunkét nem engedjük, és vagy leszünk mind eddig lelkes Magyar Nép, vagy pedig el veszünk, ditsőn halunk el, és tsak holt testünkön keresztül juthat vagyonunkhoz, s gyermekeinkhez a barbár ellenség. Végre 3-or Azt is vetik némellyek, hogy miért tegyék ők ezt, miért legyenek katonák, hiszen nekik az újj törvény semmi jogot, semmi birtokot nem adott, nekik nints semmi jószágok, hát mitől szolgáljanak? Polgár Társak! Ismét állítom, hogy a mit a múlt Ország Gyűlés meg nem adott, ha tsak élünk, és Honunk meg marad, meg adja a leg közelebbi törvény hozás, mellyen a nemtelenek is képviselve lesznek. S mellyet a Nép képviselői alkotnak, - egyébiránt néhány év előtt harczoltunk, pereltünk, költöttünk, s tsak azért, hogy az úri tartozásokat ne ezüstbe fizessük, és ha szerentsésen folyt volna le perünk, bizonyossan azt mondottuk volna, hogy sokat nyertünk. íme ezen túl nem kell sem ezüstbe sem váltóba fizetnünk, hát kérdem nem nyeresség ez? Igaz hogy lakosra az a 10 Ft nem látzik soknak, de évenként az egész városra nézve mintegy 8000 Ft még is szép nyereség! Erre azt mondják többen, hogy nékik házuk sints. Barátaim! Vágynak más javaitok, ha az sints, vágynak rokonaitok, barátitok, s a legszegényebbnek is van Hazája és élete. Azt, tehát mint egyetlen földi kintset őrizni, védelmezni kötelesség! Nézzük meg tsak a földes urakat, a nemeseket, ők az újj törvény által nem tsak nem nyertek, sőt ezreket vesztettek. Ők fel áldozták az emberiség javára a robotot, a désmát, az adózást, a teher viselést magokra válalták, s amit eddig egyedül mi tettünk, azon terhet ezentúl velünk együtt aránylagossan hordozzák: és még is Nemzet Őrségbe beállani tartoznak, mert ezt parantsolja a törvény. Törvény előtt pedig a leg első magyar embertől, a Királytól fogva a leg utolsó por Népig térdet, fejet hajtani szent kötelesség. Polgár Társaim! Én hajlott idejű őszbe vegyült a mellett hivatalbeli vagyok, tsekély vagyonom, nőm, gyermekeim vágynak, éppen ezért, mert ezekkel bírok, s mert a haza, a Magyar Nemzet veszélyben forog, polgári kötelességemnek tartom, hogy én is fel keljek és elősmervén azt, miként magunkban leg nagyobb támaszt találhatunk s az öszsze tartás egyesített erő, ernyedetlen hazafiság, melly vérét és vagyonát a köz ügyért szivessen fel áldozza. Illy veszély között leg többet vívhatnak ki, íme példát mutatok s itt a Nép előtt kijelentem, hogy én is Nemzet Őrré, s a Nemzet őrseregbe katonává leszek, s arra magamat hittel is kötelezem. Ekkor jegyző Oláh Jósef vallásabeli lelkész Tiszt. Fejes György úr által 1848-iki 22-ik T. czikk 34-dik §-ban megállapított hit szerint a nép láttára meg eskettetvén katonává lett, köz akarattal Nemzet őrség Auditorává elválasztatott s a jelen volt 300-nál több egyéneket már б hiteltette fel, s eskü után következő buzdító beszédet intézett hozzájuk: Polgár Katonák! Katona Polgárok! Bár 221