Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Fegyó János: A nemzetőrség szervezése 1848 tavaszán

melyiken nevezzelek, mind a kettő oly szép oly ditső czim, milyennel a Magyar még eddig nem ditsekedhetett! Polgári nemzeti őrök! A magyar felelős kormány a Magyar törvény ti reátok bízza a nemzet jogai feletti őrködést, a ti hűségtek és betsületetekre bízza e nemzeti lobogót! Ebben a veres szín lelkesedést, a fehér tisztaságot és álhatatosságot s a zöld szín megmaradásunk felöli reményt jelentenek, lebegjenek a törvényjel is szentesített nemzeti szinek a szabad és újjászületett Magyar hon jelképéül szíveitekben és szemeitek előtt! - Járja át lelketeket a Szabadság, egyenlőség és testvériség szent eszméje, béke idején légyen e lobogó szimbóluma a rendnek, bizalomnak, és a hon védelmére alakult egyesülésnek, hordjátok büszkén ezen az erőnek, s az újjá alakult Magyar hon leendő nagyságának jelképét! - Itt az Anyaszentegyházak előtt esküdtünk meg, itt a szabad ég alatt az ég és föld, Isten és emberek hallaták eskünket, légyen hát az mindenkor szent előttünk! E lobogóra esküdtünk, légyen tehát ez reánk nézve mától fogva a hatalom és egyesség lobogója, a Szabadság barátság és testvériség biztosítéka, és az elnyomottaknak szabadulási reménye! E nemzeti lobogó legyen büszkeségünk, és ha a hazának erőnkre, karjainkra lesz szüksége: legyen e lobogó bátorságunk vezetője mely mellett híven, hartziasan küzdve, tartsuk meg honunkat, tartsuk meg nyelvünket s nemzetiségünket, - így méltó polgárai (,) egyenlő gyermekei leszünk e hazának, megérdemeljük a nyert szabadságot, s megérdemeljük, hogy e ditső hazában mi, és maradékaink is sok időkig boldogul éljenek!!! Ezt követte a tisztek azonnali felválasztása, és Bálványoson barátságos lakoma. Mivel pedig e beszéd oly lelkesedést öntött a jelenvoltakba, hogy 60 éven felüliek is többen, mint például a város fő bírája Gáspár István, s a Tanáts több tagjai, és többek között egy rendes katonaságnál kiszolgált 60 évnél idősbb egyén is a nemzet őrség közzé soroztatták magukat, s minden artzon öröm derült fel, s a homlokokon az egyenlőség egyetértés és testvériség vidáman tükröztek, s a nemzet őrség alakulása reményen fejül sikerült, tanátsilag határoztatott, hogy a mondott buzdító s felvilágosító beszéd, szóról szóra s annak eredménye körülményesen jegyeztessék be emlékül s példaként adassék át az utó kornak." Százötven év távlatából is felemelő a beszéd pátosza, logikai okfejtése, és az a hitbuzgalom, mellyel másokat is a nemzeti színű zászló alá hívott. A liberálisok érvelését használta fel a paraszti elégedetlenséggel szemben, amikor a nemesség áldozatvállalásáról szólt, sőt személyes reményét is hangoztatta a népképviseleti országgyűléstől várt további törvények ügyében. A nemzetiségiek mozgalmától, sőt már a konkrét lázadástól való félelem megalapozott volt. A nemzetiségiek mozgalmai most fokozódtak fel, s a bécsi udvar tudatosan támogatta a magyar forradalommal szemben. A liberális kormányzatnak egyszerre három veszéllyel kellett szembenéznie: a bécsi birodalmi abszolutizmussal, a paraszti elégedetlenséggel és a nemzetiségi mozgalmakkal. Az utóbbit azonban képtelen volt a kormányzat alkotmányosan kezelni. Ráckevén a forradalommal való azonosulás ezekben a hetekben, hónapokban érte el a tetőpontját. A kötelező nemzetőrség összeírását és az eskütételt sikerült lebonyolítani, bár a háromszáznál több nemzetőrnek az eskütétel után további feladata nem nagyon akadt. Ugyanis a délvidéki lázadás szükségessé tette az önkéntes, kvalifikáció nélküli nemzetőrök - valójában honvédek - sorozását, akiket zsoldért fogadtak. A kötelező nemzetőrök közül csak néhányan vettek részt négy hetes szolgálattal a szenttamási táborban. Korábbi határozat szerint az éjszakai őrjáratot sem testálták a nemzetőrökre. Valójában az eskütétellel a kötelező nemzetőrség, mely 1848. április-májusában szerveződött, funkció nélkül maradt. 222