Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Fegyó János: A nemzetőrség szervezése 1848 tavaszán

zet Őr név, miért kell katonává lenni? Azért Barátim! Mert a Szabadság ki van hirdetve, szélesítve, s minden emberre terjesztve, s azzal az erköltstelenek könnyen viszsza élhetnének az efféle belső ellenségek a közrend s Csendháboríttói ellen, tehát őrködni kell, és azon lennünk, hogy a Szabadság mellett vagyonunk és életünk tellyes bátorságban legyen s eképpen a Nemzet Őr Katonaság felállítása, mint a jelen kor igénye, az alkotmányos élet kifejlése magunk, és mieink irányában múlhatatlanul szükséges, de a honra nézve is Szent Kötelesség! Mert ugyanis: - Nézzük meg Európa mozgalmait, s kivált a szomszéd nemzetek között legközelebb történt eseményeket. Minden felé nagy mozgás, forradalom, lázadás, s birodalmak átalakulása felöl szárnyal a hír, és így is van, úgy hogy most 24 óra alatt több változás esik, mint ez előtt 50 év alatt, és illy körülmények között nem egy embernek, nem egy családnak hanem egy egész nemzetnek jó v. bal sorsa is tsak a történet hatalmától függ, és valamint egy nem is gyanított eset helyre állíthatja Európa békéjét, úgy hozhat végveszélyt, s néhány nap múlva melly lehet, Isten ne adja! De meg lehet, hogy egyikünk sem él, és áldott honunk minden egyéb más lehet, tsak Magyar Ország nem többé! És ezt méltó okunk van gyanítni. Mert ha eredetünkre viszsza megyünk, tudjuk miképpen eleink Ásiából, Scithiából három ízben vándoroltak bé e honba. 1 őr Hunnusok vagy Hunok neve alatt, s mint egy 100 esztendőt itt laktok után semmivé tétettek. 2-or Kijöttek avarosok neve alatt, s 250 év múlva ők is elpusztíttattak. 3-or pedig ide költöztek a hungárusok, vagy Magyarok a mi elődeink, s törsök apáink neve alatt, s most több mint 900 esztendei itt lakás után mit értünk? Akkoriba a földet a Bolgárok, Horvátok, Dalmaták, Csehek, Morvák és Tótok lakták s most ezeknek utódai, azt mondják, hogy a Magyar nem törsökös lakosa, hanem tsak foglalója e földnek, őket tehát úgymond viszsza kel űzni Ásiába! Polgár Társak! Én nem lázíttok, én szeretnék jobb hírt mondani, de ez nem titok a dolog így áll, s már a Miniszterek is figyelmeztetnek bennünket, - hogy a haza veszedelembe forog s kardra, fegyverre! Ez köröztetik. - És ha még azt is figyelembe vészük, hogy a Franciák, Poroszok el kergették királyaikat, Bétset Maga Urunk Királyunk jónak látta elhagyni, az Olaszok, Franciák, Csehek, Lengyelek s több nemzetek forradalom, sőtt harcz alatt állanak. Szóval egész Európa forrongásba van, s ez általános reform Európa minden nemzeteit megrázkódtatja, ha továbbá az egyes mozgalmakat tekintjük, mellyek ámítás, izgatás és lázítás mellett történnek, például Prágába egy proclamatio jelent meg május 5-kén melly így végződik,: a mindenfelöl érkezett kívánatoknak örömmel engedve felszóllítjuk az Ausztriai birodalom minden szlávjait, kik szívükön hordozzák közjó létünket, miszerint a május 31-én tartandó gyűlésen az Ős Szláv Prágába gyülekeztenek öszve tanátskozni azokról amiket népfajunk érdekei a mostani fontos körülmények közt igényelnek. S bizonyossan a gyűlésre Szlavónia, Horváth Ország, a Dalmátok, a bánáti és határőr vidékek, sőtt felső Tóth megyéink is bizonyossan deputátusokat küldenek, - e határozat, s felhívás elérkezvén Frankfurtba ott tanátskozmányilag nyilváníttatott, hogy a szláv párt oda munkál, miként az ausztriai birodalom szláwá alakíttassék, ki mondatott az is, hogy a Magyarok ellen prágai emiszáriusok által a tót és illír nép szinte a mészárlásig fel vagyon ingereltetve, ki mondatott, hogy a lazítások Illíriában, Serbiában, Bosniában és Bukovinában a prágai, v. orosz bújogatók által mind inkább illesztetnek, s már a kitörés pontján állanak, dalokat készíttenek s azoknak legnagyobb hévvel, s dühvel éneklik ezen sorait (:) pusztítsd, gyújtsd, öld, vágd a Magyart! Polgár Társak! Ezekből láthatják önök, hogy hazánk veszéllyel, végveszéllyel fenyegettetik. Mi a Szabad220