Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Fegyó János: A nemzetőrség szervezése 1848 tavaszán

nak, vagyis oily vetésnek tekinti, melynek gazdag gyümöltseit a nemzet tsak későbben fogja arathatni: az bizonyossan nem hagyja magát hamis próféták által elámíttatni. Nem lesz elégedetlen, sőt tellyes reményt táplál keblében, hogy amit ezen törvény még meg nem adott, mert a körülmények miatt meg nem adhatott azt bizonyossan megadja a legközelebbi Ország Gyűlés, melly július 2-kán beálland. Azonban megindulva kell említni, miként mostanába sokféle panaszos kifakadásokat kelletik hallani, hogy t. i. az újj törvényekben semmi nyereség nintsen; némellyik azt mondja, hogy az által igen keveset, vagy semmit sem nyert, mások pedig mondják, hogy ők sokat is vesztettek, s azt kérdik, mi az a Szabadság? Mire az értelmes, jó lelkű, jóakaratú felvilágosító azt feleli: a Szabadság nem egyesek kiváltsága, hanem minden honfiak közös kintse; a Szabadságnak rend a lelke, melly mindenkitől betsületességet kíván, tsak akkor terjeszt áldást, boldogságot; a Szabadság megsértetik, mihelyt törvénytelenségre használtatik. A Szabadság nem az indulatok szabad féketlenségében, nem embertársaink betsülete sértegetésében, s javaik, eltulajdonításában határoztatik, hanem éppen abban áll, hogy a kunyhó oly biztosított légyen, mint a kőfallal kerített palota, s a szegény ember csekély vagyona olly bátorság alatt aljon, mint a gazdagok védelmezett kintse. Az illyen Szabadságnak fő kelléke, s legszebb tényezője az önvédelem, miszerint kiki maga védheti magát, és övéit, miszerint a népre szabadon és törvényesen vagyon bízva az őrködés és éppen ez emeli az újj Törvényt, hogy abban az önvédelem, az önőrködés, vagyis az úgy nevezett nemzeti őrkatonáskodás magára a népre, a hon lakosaira van bízva, s maga a nép védi tűzhelyét és itt is megindulva kell említni, miképp a nemzet őrség felöl igen hibás fogalmak keletkeztek milyenek például 1-őr közönségessen azt tartják, hogy a nemzet őrkatona éppen ollyan mint az eddigi rendes katona, -hogy ez helytelen állítás, hasonlítsuk öszve őket: Az eddigi katonákat erővel, kötéllel fogták s közibük a legerköltstelenebbeket, kikkel az elöljárók már nem bírtak, s kik javíthatatlanok voltak állították - Nemzet Őr ha erköltstelen, ha lopott, ha gyilkolt sat., ha akarna sem lehet katonává s itt erőszak, kötél nem használtatik, hanem önkéntesség, betsületes viselet és képesség, az eddigi katona ha születésére nézve nemes volt is, elvesztette nemesi szabadságát, s bot alá jutott, de a Nemzet Őr, ha nemtelen is, nem pazzáztathatik (pálcáztathatik F.J,.), hanem ha erköltstelenséget követ el, a Nemzet Őrsereggel öszegybe kaptsolt tisztelettől megfosztatik, s elbocsájtatik: Az eddigi katona kintstárból húzta fizetését s fenntartására az ország adózott; Mégis fájdalom! Sokszor a nemzet sérelmeit nyilvánítók s az ország bajai miatt feljajdulok ellen, vagy igazabban a kormány, a Metternik sarnok politikája támogatására használtatott, de a Nemzet Őr nem rab katona, nem az önkény soldosa, hanem a hon és nemzetiség lelkes védője, a szabadságnak és jogoknak legbiztosabb őrzője; az eddigi katona kéntelen volt lakát, szülötte földjét, rokonait elhagyni, minden idejét katonaságra áldozni, s külső ellenség elé szállani, de nem így a Nemzet őr és ez 2-or A legfőbb ok és panasz a mitől félnek s a miért katonáskodni nem akarnak, mert úgy mond, el kell távozniok, s itt kell hagyniok feleségeiket, gyermekeiket, rokonaikat, barátjaikat, javaikat sat. Édes Barátim! Ez nagyon hibás fel fogás, mert a Nemzeti Őr katona szülötte földjén saját tűzhelyénél családja körébe marad, házi rendes munkáját teheti, s élelemét eddigi módja szerint háborítás nélkül keresheti. - De azt a kérdést teszik itt, hogy ha ez így van, hát miért az a Nem219