Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Néprajz - Laczus Gézáné: Letkési lakodalom

Látjátok uraim az asztal terítve, Kés, tányér, villa elkészítve, Jönnek már ez étkek az asztalra sorba, Ez a sok legény nem áll itt hiába. Nehogy az asztalon az étel meghűljön, Tessék uraim helyre telepedni, Mert a muzsikosoknak is kell már melegedni. Vőfélyek érkeztek híres Perzsiából, Követet küldöttek hozzátok Szattyából, Utánam érkeznek megterhelt tevéink, Előkerülnek majd pompás étkeink. Első tál étel lesz bagoly nyarítés, Utána érkezik a kemence nyögés, Csirke ordítás, meg borjú köhögés, Végre érkezik egy üres kocsi zörgés. Egy vén sündisznó lészen bepácolva, Beteg holló nyársra húzva, Sült hús helyett egy nagy-nagy fejsze foka, Háromszáz esztendős keréknek az agya. Készülnek az étkek, süt-főz a szakácsné, Jól tud mindent, jobban mint a papné, A finom ételeket tudja kavargatni, De a boroskancsót is tudja hajtogatni. Bemegyek uraim a konyhára, A sok drága ételek illatára, Megjelenek mindenek láttára, Ha előbb nem, Szent György napjára. A vőfélyek levest hoznak tálakban. A nagyvőfélynél van a legnagyobb és a legszebb levesestál. Ő mondja el л Leves beköszöntőt. Érdemes vendégek, nem üresen jöttem, Étellel terhelve vagyon mindkét kezem, De mielőtt a leveshez nyúlnának, Buzgó szívvel hálát adjanak az Urnák. 140