Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Régészet - Hellebrandt Magdolna: Pest megye kelta kori régészeti leletei
Mellékletek A 2. sír fibulái vasból készültek, szövet korrodált rájuk (3. kép 6-8.). A kisméretű, kétgombos (3. kép 6.) érdekessége a második gombnál lévő tüske. Hasonlót találtunk Bodroghalmon az egyik vitézkötéses fibulánál, 61 de ott a tüske sokkal kisebb. Az 5. és a 6. sír tartalmazott öveket, az úgynevezett "magyar" típusúak közé tartoznak. Az 5. sír öve hiányos, érdekessége az állatfejes akasztótag alatti háromszögű lemez. A törökszentmiklós - surjáni is sarkos, de keskeny, és más jellegű. 62 Kardot tettek a 4. sírba (4. kép 8.). Markolata kétgombos, s így Hunyady második típusához sorolható,63 de a markolaton látható vaskarikát^ a IV. típusba osztják, a LT C-D időszakba. Koptatója LT D jellegű. A lándzsahegy egyedi darab (4. kép 10.). Köpüje két függőlegesen rovátkolt sor között ismétlődő motívumokból áll. Az egyes motívumok halhólyag minta, és azt két oldalt közrefogó, befelé ívelő vonalakból áll. Hasonlóan díszítettek egy Neunkirchenben talált lándzsahegyet.65 A pajzsdudor (4. kép 2.) szintén a 4. sírban volt, hasonlót ismerünk például Pilinyből, 66 Szobról, 6 ? Halmajugráról, 68 továbbá Bodroghalomból.69 Szárnyának egyik vége kétfelé hajlik, mint az Izkovce (Iskefalva) lelőhelyű darabnak.70 A 2. sírban talált kés (3. kép 3.) párhuzamát a hazai szkíta kori anyagban megtaláljuk. Hasonló az erdélyi leletanyagban is van.7i A 4. kép 4-6. bronzkarikák a kard tartozékai lehetnek. A 4. kép 5. vaspánt lemezei között fa maradványok voltak. A 4. sír fibuláján is (4. kép 3) sűrű szövetmaradvány volt. A farmosi tálakat duzzadt, kissé befelé tartó perem jellemzi. Tipikusan kelta ízlést tükröz a 2. sír (3. kép 4.) kihajló peremű, omphalosos tálja és a korongolt urnák változatai (3. kép 5; 4. kép 9-). Megkülönböztetett figyelmet érdemel a 2. sír leletei között a széles bordadíszes mély tál az ugyancsak tál formájú fedelével (3. kép 2.). Fekete színűek, jól iszapoltak. Az alsó résznek sekély mélységű talpgyűrűje van és kis talpa, a felső résznek nagyobb talpa van, és mélyebb omphalosa. A kelta leletanyagban Zemun72 (Zimony, Beograd része) és Ziridova73 lelőhelyekről ismerünk többek között fedővel ellátott tálat. Hasonló bordás edényeket publikáltak a Daciában?4 A fedő analógiáját közölte Ion Ionita,75 s a Kr. u. IMII. századra datálta. A farmosi leletanyagot a Kr. e. I. századra tehetjük. Isaszegen Szathmáry Zoltán gyűjtött szürke, grafitos kerámiatöredékeket, melyek egy része vaskori, a többi korai császárkori. Az anyag a Falumúzeumban van. Kosáról Tóth Sándor földjéről kerültek korongolt edények a penci Falumúzeumba. A tálak leginkább Hunyady 4. formájára emlékeztetnek.76 Az urnák kettős csonkakúp alakúak, analógiájukat a kameníni77 anyagban találjuk. Minden edény korongolt, s a LT C-be sorolhatók. "A váci Múzeum-egyesület 1926-ban" című kiadványban Szarka Gyula írt a kosdi leletekről, majd az 1927,1928 és 1931-es évekről is.78 Mogyoród-Juhállás nevű határrészben Kővári Klára végzett leletmentést a 3. számú autópálya építésekor 1975-ben. A széthordott leletekből egy urnát, néhány edénytöredéket, két kardkötőláncot és egy fibulatöredéket mentett meg a TIM számára. A feltehetően hamvasztásos sír a LT C-re datálható. Penc-Kerekdomb lelőhelyet Jakus Lajos vette észre, és jelentette a váci múzeumnak. Az 1-2. sír szórvány, a 2. csontvázas lehetett. Kőszegi Frigyes tárta fel a 3. sírt. Az összegyűjtött leletek között karperecek, fibulák, kardhüvelytöredékek és korongolt kerámiák voltak. Az anyag a LT C-re 102
