Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Régészet - Hellebrandt Magdolna: Pest megye kelta kori régészeti leletei
datálható. A domb északi lejtőjén Kőszegi Frigyes felfigyelt vöröses égett- és hamus foltokra, ezeket megszondázta, de csak égett kavicsos törmeléket talált, minden régészeti tárgy nélkül. Analógiájukat Bodroghalom kelta temetőjében megfigyelhettük.79 Minden jel szerint hamvasztóhelyek lehettek. Bokhegy vagy Bokoldal nevű penci községrészen több belterületi magántelken kerültek elő kölönbözó földmunkák alkalmával kelta kori régészeti leletek. Ezek között kiemelkedő a kerek átmetszetű bronz huzalból készült torques (5. kép 2.). Alpecsétlős típusú, analógiája a sopron-marbersatzi és a csabrendeki, 8 *) többek között. Az üres félgömbökből álló karperec (5. kép 1.) karmantyús záródású, hasonló egy ordód-baboti 81 és egy piskolti 82 darab. A lándzsahegy (5. kép 3) levele alig szélesedik, köpüje hosszú, a farmosiakra emlékeztet.83 Vas szíjkarika tűvel (5. kép 5.) került még elő, hiányosan. Bronz szíjdíszek láthatók az 5. kép 7-16. rajzokon. Bőr szíj merevítői, illetve díszítései lehettek, 84 elképzelhető, hogy lószerszámhoz tartozhattak, analógiájukat nem találtam. Az 5. kép 7. korong alakú, külső szélén rovátkolás fut körbe, ezen belül három kör látható, melynek szélén pontsor, közepén triskeles motívum van. A körök közé kisebb pontot illesztettek középre, összesen hármat. A nagy körök közti külső mezőbe három kisebb kört helyeztek, melyek mindegyikéből pálcika nyúlik ki, végükön egy kicsi körrel. A rajzon a fekete a mélyített felület. Az 5. kép 8. korong alakú, szélén körbe rovátkolás látható, belül három rovátkolt szélű, belül egy ponttal ellátott kör helyezkedik el, a három kör találkozásánál egy pont figyelhető meg. Az 5. kép 9-10. nagyságra és a díszítés szerkezete tekintetében is hasonlít az előzőre. Mélyített kör alakú felületéből három kör emelkedik ki, melyek közepén egy pont és e körül egy kivételével (itt öt) hat pont van. A három kör találkozásánál egy pont van. Két egyforma darab. Ugyancsak párban került elő az 5. kép 1 l-l 2. Ovális alapon nagyjából kör alakú díszítmény van, melyen egy áttört fülecske látható. A kör alakú részben körbe pontok helyezkednek el, középen egy négy ponttal ellátott kör van, felette félholdalakú áttörés látszik. Az ovális alapon szintén négy pontot figyelhetünk meg, sorban. Az 5. kép 13-14. páros dísz oválisra hajtott bronzon kerek, csúcsba nyúló fülrészből áll, az alaphoz közel kis áttört kör látható még rajta. Csüngő is lehetett az 5. kép 15. A díszítmény törzse ovális, ezen három csepp alakú mélyedés van. Az ovális rész egyik vége kissé összeszűkül, majd két kerek részben végződik. Az ovális törzs másik vége az összeszűkülést követően fejformában végződik, ahol egy nagyobb körben egy mélyített kerek pont van. Lényegében egy halhoz hasonlítható. Az 5. kép 16. az előzőhöz hasonló nagyságú, de félovális alakú díszítmény. Legszélesebb részén plasztikus borda van, e fölött enyhe ívelésű csúcs van közepén mélyített ponttal, a bordától lejjebb két csúcsba futó mélyedés között egy csepp alakú látható. Az 5. kép 17. fibula felsóhúros, nyolcmenetes, visszahajló lábán egy gomb van, melyen plasztikus díszítés látható, az ívelt láb végén kis gomb helyezkedik el. Az 5. kép 4. fazék analógiáját Apahidán tárták fel.85 Az 5. kép 6. urna hasonlít HurbanovoBohatá magasnyakú, de mégis zömök testű edényére.86 A lelőhely minden kerámiája korongolt. A leletanyag LT В 2 - С típusú. Szob kelta kori lelőhelyei 1847-től ismertek.87 Horváth A. János, Laczus Géza, Kutczián Ida ásatott a területen.88 A szobi kétrítusú temető leletanyaga a LT С időszakra tehető. Miklós Zsuzsa több telepnyomra hívta fel a figyelmet. 89 Tápiószele kelta leleteiről az első jelentést Blaskovich György írta 1934-ben, értesítette a 103
