Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Korkes Zsuzsa: A rozmaring szerepe a Galga menti népszokásokban

lyek színe fehér volt. Feltételezése szerint a korona anyaga régebben élővirág lehetett. „A halotti korona készíttetésének és a temetésben való vitelének szokása minden valószínűség szerint liturgikus eredetre vezethető vissza. A korona ugyanis felbukkan az egyházi szertartások tárgyai között, mégpedig esketéskor. Ha viszont tudjuk, hogy a halotti korona vitele az a szokás, amely a kiházasítatlan fiatal elmaradt lakodalma helyett kerül gyakorlásra, akkor nem nehéz megtalálni az összefüggést az esketési korona és a kiházasítatlan fiatal halotti koronája között."

29 A szimbólumok rendszerében a halotti korona a tisztaság, a szüzesség jele, és ugyanezt fejezte ki a rozmaring koszorú is. így teljesen egyértelművé válik e két jelkép használatának azonossága. A rozmaring más vidékek temetési szertartásaiban is előfordult. Szeged környékén a fiatal halott koporsójába raktak rozmaringot. A hiedelem szerint a föld alatt befonja a tetemet.

30 A kolozsvári Hóstáton a temetésen résztvevő asszonyok ún. boldogasszony-laput (lapos menta) tartottak az orruk elé, vagy vittek helyette istenfát (citrusfa), régen olykor rozmaringot. „Esetleg azt sem, mert általános hóstáti vélemény szerint ezekre csak azért van szükség, hogy a halott szagát ne érezzék és rosszul ne legyenek az erős szagtól."

31 Hasonló megfontolásból vittek Németország egyes vidékein a halottvivők rozmaringot a szájukban, a temetési menetben résztvevők a kezükben, gyakran citrommal együtt.

32 Csólyospáloson (Bács-Kiskun megye) a virrasztóba érkezők a beköszöntés után a halott lábaihoz térdelve imádkoztak egy Miatyánkot vagy Üdvözlégy et. „A házbeliek a halott lábaihoz, a koporsó mellé már előre odakészítik a szenteltvizes poharat, benne a rozmaringágakat, ezzel az imádság elvégzése után mögcsapkodják, mögszentelik a halottat, amely szintén az utolsó szentségek része, hogy távol tartsa a gonoszt."

33 A bodrogközi Imregen a rozmaring „segítségével állapították meg, hogy járt-e otthon a halott lelke a temetés után. Az ágacskát egy pohár vízbe tették abban a helyiségben, ahol a halott ki volt terítve. A temetésre indulva megfigyelték a rozmaringágacska helyzetét. Ha hazatérve másként állt, akkor úgy vélték, hogy a halott lelke járt otthon: ivott a pohárban levő vízből, s úgy távozott el a házból. Ezt az ágacskát aztán, pohárral és vízzel együtt, kivitték a temetőbe és beásták a halott sírhantjába."

35 Összegzés A magyar nép különféle jelentéssel ruházta fel a rozmaringot. Az összetartozás, a szerelem, a házasságra való elkötelezettséget jelezte, mikor a lányok rozmaring ágat ajándékoztak a farsangi bálban a szeretőjüknek. A paraszti társadalom a rozmaringot a szeretet, a házasság, a szüzesség jelképének tekintette, így kerülhetett a menyaszszonyi koszorú alá, és nevezték az ország más vidékeihez hasonlóan a Galga mentén is szűzkoszorúnak. 93