Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Madar Ilona: Az abonyiak vallásosságáról

Az élet végén a haldoklóért a hozzátartozók és a rokonok mind imádkoztak. Mindenki elment a nagy útra készülőhöz. Természetesen voltak istenesebb és kevésbé istenes emberek, de a látogatás kötelező volt, csakúgy, mint a temetésen és a virrasztóban, valamint a toron való részvétel. A katolikus Abony A török kiűzése után a földbirtokosok katolikus telepeseket hoztak Abonyba. A legtöbben a Jászságból és a Palócságból jöttek. Az első katolikus család Tóth Jakabé volt, aki 1713-ban költözött be községünkbe." 1740-re olyan sokan voltak, hogy visszakövetelték és vissza is foglalták kőteplomukat. A váci Püspökség segítségével - ahova tartoztak és tartoznak - a maguk szertartásának megfelelően visszaalakították. Azután a helybeli földesurak mint kegyurak tartották fenn Abony katolikus egyházát. Az egyház vezetője a plébános, aki minden egyházat érintő dologban egy személyben dönt. Jóllehet, a XIX-XX. század fordulóján megalakult az egyháztanács, másik nevén iskolaszék, de hatásköre közel sem terjed ki olyan lényegbevágó dolgokra, mint a reformátusok esetében a presbitereké. Napjainkban az egyháztanács 25 tagból áll. Az eskütétel a templomban történik. Többféle imaközösség működik az abonyi katolikus egyházban. A Rózsafüzér Társulat tagjai a második világháborúig havonként cserélték a „titkot".

12 Napjainkban évenként cserélik. A Jézus Szíve Társulat tagjai havonként gyűlnek össze közös imádkozásra. A Szent Ferenc Harmadrend a jelen század közepéig működött Abonyban. Szent Olvasó Rendnek is nevezték. „Ok kaptak skapulárét, amit a nyakukban hordtak. ,.

13 ez nagyon nehéz volt, mert azzal terhelték meg a tagokat, hogy az imádkozást éjjeli és nappali órákra osztották be... Nagymamámnak éjszaka kellett imádkozni, azt is mondta nékem, mielőtt meghalt, hogy soha rendbe ne álljak."

14 A katolikus vallás megélése sok, színes cselekménysorral jár. A szentek tisztelete tovább bővíti az ünnepnapok számát. A szentelmények pedig szemléletesebbé teszik a vallásos szokások megélését. A karácsonyi ünnepkör Adventtel kezdődik. Első napján megszentelik a templomban az Advent-koszorút. A gyermekek betlehemes játékkal járták a házakat. Kimentek a közeli tanyákra is, és voltak, akik a reformátusok kapuin is bekopogtattak. Játékukért pénzadományban részesültek. A Szentcsalád-járást karácsony szentestéje előtt kilenc nappal kezdték. „Volt egy Szentcsalád szobor, azt vittük magunkkal. Azokat az énekeket énekeltük, amiket a templomban szoktunk. Mindig volt egy jó éneklő, az kezdte az éneket és az imádságot. .. Mi körültérdeltük az asztalt, úgy imádkoztunk."

15 A szentestei gyertyagyújtás, imádság és éneklés után az éjféli mise volt az ünnep fény49