Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Madar Ilona: Az abonyiak vallásosságáról

Madár Ilona Az abonyiak vallásosságáról A református Abony Abony város lakói jobbára katolikusok és reformátusok. A II. világháború előtt számottevő zsidóság is élt itt. A Pápai tizedjegyzék a XIII. században 3 pénzadóval említi az abony i Pál papot. ' A török hódoltság alatt - a táj többi településéhez hasonlóan - Abony népe is protestánssá, majd reformátussá lett. Némely feltételezés szerinl papjukkal együtt tértek át az új hitre. „... 1626-tól 1652-ig Gyömre István volt a? abonyi református gyülekezet lelkésze."

2 A XVIII. századra jelentős anyaegyházuk lett itt a reformátusoknak és a környékbeli szórványok jobbára hozzátartoztak. Törtei község református gyülekezete 1892ben vált leányegyházzá, de a jelen század közepéig „az abonyi harang alá hallgatott", vagyis hozzá tartozott.

3 A török után tiszta református volt itt a lakosság. A kezdeti időben egyszerű nádfedelű épület volt a templom. „... Mégis szent egyháznak ékesen neveztetett."

4 Mikor azután megszaporodott a gyülekezet, elfoglalták a katolikusok kőtemplomát, és a maguk szertartásának megfelelően átalakították. A református gyülekezetet a lelkész és a presbitérium együtt vezette, vezeti. A lelkészt a gyülekezet választja a jelentkezők közül. Apresbitériumot az adófizetők maguk közül választják. Általában a tehetősebb és istenfélelméről ismertebb emberek közül. A gyülekezet nagyságától függően 10-12 tagból áll a presbitérium. Azután a testület a maga kebeléből kurátort választ, aki az egyház anyagi javaiért vagyonával felel. Az anyagiakon felül a vallás templomi megélését és az erkölcsi szabályok betartását is vigyázták. Az erkölcsi szabályok a zsidóknak adott Tízparancsolatra épültek, csakhogy azokat Jézus Krisztus a Hegyi beszédben a szeretet parancsával kiegészítette és kereszthalálával megpecsételte. Feltehető, hogy a török alatti zűrzavaros időkben az egyházi parancs által történő egymás figyelése is hozzájárult a rend fennmaradásához. Szabó István történész a „Középkori falurendszer kialakulása" című könyvének előszavában felteszi a kérdést: „Milyen erő tartotta fent a török alatt a faluközösségeket?"

5 (Talán épp e presbitérium-kezdemények.) Ismeretes, hogy a török világ végén 90%-ban református volt a magyarság. A vallásos szokások átszőtték az emberek egész életét, szinte alig bontható szét alkalmak szerinti elemekre. Mindazonáltal külön felsorolhatok a hétköznapi, az ünnepi, valamint az emberi élet nagy állomásaihoz kapcsolódók. 46