Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Tari Edit: Középkori falusi templomok kutatásának tanulságai

Tari Edit Középkori falusi templomok kutatásának tanulságai Bevezető Tizenkét esztendővel ezelőtt, amikor a falusi templomok kutatásába belefogtam, nem számítottam rá, hogy ilyen gazdag feltáratlan régészeti és történeti adatok rejlenek ebben a kutatási témában. A Cegléd környéki falusi templomok régészeti és történeti kutatására elmondható, hogy az elmúlt években kapott egymillió forintos külső támogatás (MHB, OTKA, CÁT) meghozta a várt eredményeket. A tárgyi és anyagi nehézségeknek azonban súlyos következményei vannak korai egyháztörténetünkre vonatkozóan. Némelyik középkori templomhely az utóbbi évtizedekben semmisült meg örökre. Megyénk azonban szerencsésnek mondható a művészettörténeti és régészeti topográfiai kutatások tekintetében. Az 1958-ban elkészült kétkötetes Pest megye műemlékei című munkában a 40 évvel ezelőtt rendelkezésre álló adatokat a szerzők a lehető legalaposabban összegyűjtötték. Ám a régészeti topográfiák némi aránytalanságot mutatnak a megyében. Ugyan már két kötete is megjelent a Pest megyei régészeti topográfiának,

1 azonban ezek a megyének kevesebb mint egynegyedét teszik ki, így számos új templomlelőhely előkerülése még várható. Ám ebben, és más megyetörténeti összefoglalókban is a falusi egyházszervezetre, falusi templomépítészetre kevés vagy csupán szétszórt utalás történt.

2 Az utóbbi években megyénket is elérték az autópálya-építések. Az ezt megelőző régészeti kutatások a falusi plébániahálózatról alig adnak újabb adatokat. Az elmúlt években csupán Nyáregyháza határában találtunk Árpád-kori templomot. Rendkívüli fontosságú lenne a megye további területeinek is haladéktalan régészeti terepbejárása, hiszen évről évre csökken történeti emlékeink megismerésének és megmentésének lehetősége. Újabb eredmények A fent említett összefüggésekben mondhatóak újszerűnek azok az Árpád-kori templomos falvak Cegléd környékén, amelyeket az utóbbi években tártunk fel. A kutatás során új adatokat kaptunk az Árpád-kori falusi plébániahálózatról, építőművészetről, változatos alaprajzi, építési és térrendezési megoldásokról, liturgikus tárgyakról stb. 378