Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Tari Edit: Középkori falusi templomok kutatásának tanulságai

Egyháztörténeti vonatkozásban áttekintve az eddigi munkálatokat időszerűvé vált a Pest megyei falusi templomépítészet első összefoglalása, melytől számottevő új történeti eredmények várhatók. Bár Pest megye a mai határokkal nem létezett az Árpádkorban, az anyaggyűjtést nagyban megkönnyítette a mai határokhoz való igazodás. A mai megye területe a középkorban teljes egészében a váci egyházmegyén belül helyezkedett el. Országosan a plébániahálózatra vonatkozó legfontosabb írott forrás az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék. A váci egyházmegyéből azonban csak töredékesen maradtak meg a jelentések. így az egyéb okleveles anyag, a megmaradt romok, valamint a régészeti kutatás szolgáltathat adatokat az egykori plébániahálózat rekonstruálására. Az eddig részben feltérképezett Duna-Tisza közi sűrű településszerkezet a történeti szakirodalomban megállapított ritkán lakott területnek gyökeresen ellentmond. Mivel ez a kutatás még folyamatban van, így a régészeti feltárásoktól további izgalmas történeti, művészettörténeti és régészeti kérdésekre várható válasz. Mivel a mai Pest megye területén elhelyezkedő összes középkori falusi templomnak még nem történt meg az összegyűjtése, ez a hiányosság jelölte ki azt a kutatási irányt, melyen elindultam. Az elmúlt években nemcsak a Cegléd környéki templomok nagyobb részének a régészeti feltárása és ezek feldolgozása készült el,

3 hanem a mai Pest megye területére eső középkori falusi templomok adatainak összegyűjtése is.

4 E munka során ez ideig 347 falusi templomot ismerünk. (Ebből 17 templomra csupán bizonytalan adatok vonatkoznak.) Ez rendkívül nagy mennyiség az ország más alföldi területeinek anyaggyűjtéseit, valamint azt is figyelembe véve, hogy jelentős területek régészeti terepbejárását Pest megyében még nem tudtuk elvégezni, tehát ez a mennyiség még jelentősen növekedhet. Az alábbi adatok áttekintésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy nemcsak a falusi templomokat, hanem minden (szerzetesi, mezővárosi, városi stb.) templomot gyűjtöttek. Bács-Kiskun megyében 185,

5 Békés megyében 196,

6 SzabolcsSzatmár-Bereg megyében körülbelül 210

7 középkori templomadatot ismernek. Tudomásom szerint teljes anyaggyűjtés más alföldi megyékben nem készült. A lényegesen kedvezőbb - kevesebb pusztító támadásnak kitett - helyzetben lévő dunántúli megyék közül Veszprém megye jár az élen a megmaradt templomok számát illetően, mivel itt összesen 414 középkori templomot tudtak regisztrálni.

8 Egy nagyobb nyugat-dunántúli területet feldolgozva (benne 3 mai megyével: Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala) 407 templomra találtak adatot.

9 Veszprém megye kiugró mennyiségű templomadatai, mint említettem, nemcsak a falusi templomokat foglalják magukban. így ezeknek az analógiáknak a fényében túlzás nélkül állítható, hogy Pest megyében rendkívül nagy mennyiségben maradtak fenn templomadatok. A 347 templom érdekes további kérdéseket vet fel plébániahálózatról, építőanyagokról, építészeti stílusokról, építőműhelyekről, építőmesterekről, a falusi templomban folyó liturgiáról stb. Ez ideig az adatok számszerű összegyűjtése készült el, de mivel más régészeti munkákkal párhuzamosan végeztem, ez is évekbe került. A gazdag és sok részletproblémát felvető adatok elemzése, a felmerülő kérdések megválaszolá379