Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - dr. Kulcsár Valéria: Császárkori telepásatások a 2. számú főút nyomvonalában (Előzetes jelentés)

nek tekinthető-e a topográfiában 2 lelőhelyként szereplő helyszín.) Adunakeszi szarmata teleprészlet általam feltárt több száz objektuma (köztük házak, tároló- és hulladékvermek, számos árok, kemencék, ismeretlen rendeltetésű objektumok) hasonlóan gazdag a római importtárgyakban, mint a fentiekben tárgyalt kvád lelőhelyek. A kerámia zömét azonban a szokványos szarmata edényformák teszik ki, s a szomszédos germánok közeli jelenléte csupán egy-két szórványos kvád cserépben, csontfésűben nyilvánul meg. Összefoglalva tehát a következő mondható el. A 2. út építését megelőző, régészeti munka során a Kárpát-medencei barbaricum egy izgalmas mikroregiojának kutatása valósult meg.

4 A terület perifériahatárjellege egyfajta keverék kultúra létrejöttét ösztönözte. A Magyarországon eddig legnagyobb, ásatási módszerekkel feltárt kvád településrészlet anyaga ugyanolyan összetételt mutat, mint az Ipoly-völgy és a Dunakanyar kisebb feltárásokból, terepbejárásokból származó kvád anyaga: tulajdonképpeni germán, import római és szarmata kerámia és egyéb hétköznapi használati és viseleti tárgyak. A Kelet- és Közép-Szlovákia területén és Magyarország fent említett részein talált kvádok emlékanyagnak a Foton feltárt teleprészlet az eddig ismert legdélebbi előfordulása. Ugyanakkor illúziónak bizonyult az az általánosan elterjedt nézet, hogy a 4. században épült Csörsz-árok a korábbi etnikai határokat követte, vagyis a szóban forgó területen a szarmatákat és kvádokat elválasztó vonalat jelölte. Láthattuk, hogy jóval (15-20 km-rel) északabbra, Sződligetnél egyazon dombon temetkeztek a szarmaták, s éltek később? a kvádok. A szarmata és kvád lelőhelyek egymáshoz való közelsége, a kvád anyagban érezhető jelentős szarmata hatás illetve nagy számú importtárgy, a mindkét etnikumra egyformán jellemző romanizáltság (ami nem csak a limes puszta közelségének köszönhető, hiszen más limes menti területeken, például a Duna-Tisza köze délebbi területein ez az importbőség már nem figyelhető meg) tartós szarmatakvád kohabitációra, illetve a határ gyakori mozgására, labilitására utal nagyjából a mai Dunakeszi és Vác közötti területen. Jegyzetek ' A terra sigillata meghatározásokat Gabler Dénesnek köszönöm. 2 A pecsételt kerámia meghatározását Maróti Évának köszönöm. 3 A légifotózást itt és a többi feltáráson Miklós Zsuzsa végezte. Ezúton is köszönöm. 4 Az útépítés szokatlanul nagy léptékű feladat elé állított minden részt vevő régészt. Az ásatások sikeres lebonyolítása jelentős részben annak köszönhető, hogy Kővári Klára és Tettamanti Sarolta, az 1., illetve 2. szakasz koordinátorai biztos szervezési hátteret teremtettek a leletmentésnek és a feldolgozásnak egyaránt. Rajtuk kívül mindennapi készséges segítségéért Tóth Ferenc ásatási technikusnak tartozom köszönettel. 377