Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Pászot Adrien–Csongrádiné Balogh Éva: Előzetes jelentés a budakalászi VI–VII. századi telep feltárásáról

nem lehet (a kemence mérhető magassága 42-45 cm). Nyílását szintén egy hosszú homokkő zárta le felülről. A tüzelőtér belmagassága 36 cm. A kemence előterében néhány salakdarab hevert, faszenes nyomok között. Az eredeti járószint 34-37 cm mélységben volt megfogható. A kemence belsejét enyhén faszenes keveredésű humusz töltötte be. Akőpakolás között talált apró méretű, szürke színű római kori edény töredéke utal az objektum készülésének idejére. Tehát a kemencés hamuzóhelyes munkahelyet a római korban építették, s alig használtan felhagyták, majd a későbbiek során, a népvándorláskori lemélyített házakhoz hasonló szerkezeti felépítésben újra használhatták. Ezt a feltételezést az agyagos lejárt padlószint nyomain túl a ház nyesésekor talált rosszul átégett, kívül vörös, belül fekete színű népvándorláskori edény kis töredéke és egy vékony bronz lemezke (lemezes szíjvég töredéke) is megerősíti. Az első háztól DNY-ra egy négyszögletes szerkezetű kőpakolásos kemence egy hozzá tartozó kőpakolásos gödörrel (kemence?) és három nagyobb - a néprajzi irodalomból ismert- boronaházra emlékeztető cölöpszerkezetes gazdasági épület átégetett, agyagtapasztásos cölöpmaradványai sorakoztak szabályos elrendezésben. Az általunk külső kemencének vélt kettős kemence beomlott kövei között (23. gödör) vörösre átégetett, díszítetlen felületű, közel gömb alakú, közepén átfúrt orsógomb, rosszul átégetett, feketés színű edénytöredékek hevertek. E tárgyak anyaga rokon az első ház nyeséséből előkerült edény töredékkel. A legépebben megmaradt első gazdasági épület É-i oldalát kerítés övezhette, amelynek nyomai vékony sávban közvetlenül a cölöpök mellett sorakoztak. A 12 mx5,5 m alapterületű, kétosztatú épületet 26 darab átlagban 20-40 cm átmérőjű kiégett agyagtapasztásos, paticsos cölöp (oszlop) tartotta. Közepe táján a járószintje alatt egy korábbi időszakban mélyítették ki a 3. árkot, amely a cölöpös ház építésekor már nem funkcionált (a 12. cölöp ugyanis közvetlenül az árok szélére épült). Az első gazdasági épület ÉNY-i sarkában, a 8. cölöp kibontásakor Nagy Constantin i.sz. 330 körül veretett római kisbronzát találtuk. A gazdasági épület 13-14. cölöpé fölötti szelvényfal nyesési szintjén négy különböző formájú, kézzel formált, kaviccsal soványított, kívül vörösre, belül fekete színűre átégetett edénytöredéket és a közelükben talált félig kész, selejtes öntött vas szíj véget bontottunk ki. A félkész szíj vég formája a germán viseletből ismert tokos, öntött szíj végekkel rokon.

3 Az edények anyaga hasonlít az első ház nyeséséből és az első gazdasági épület ÉK-i szélén álló kemencében talált rosszul átégetett edénytöredékhez és az orsógombhoz, illetve a második gazdasági épület nyesésekor talált - az előbbiekhez hasonló anyagú - kisméretű kerámiatöredékhez. A házak közelében több gödör - köztük két, feldolgozásra előkészített gyepvasat tartalmazó depo - is napvilágra került. Az objektumok, a közöttük talált edények és a félkész vas szíjvég alátámasztja azt a feltételezést, hogy a VI. század utolsó harmada, VII. század első fele időszakában a környéken élt avar kori népesség ezeket az építményeket gazdasági célokból használta. Az 1. sz. lelőhely déli részétől egy kicsit távolabb egy tölcséresen szűkülő, majd 362