Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Maróti Éva: Ulcisia Castra római tábora – A kutatás előzményei és jelenlegi állása. In memoriam Soproni Sándor

a lelőhely az MRT 7. kötete szerint a Budakalász-Luppa csárdánál lévő, négypilléres burgussal azonosítható. I4 A fentiek alapján nem lehetetlen, hogy sikerült olyan térké­pet is találnom, amelyen a szentendrei tábort is bejelölték, bár a tábor a városon belül fekszik, ezért a határkérdéseknél nem volt tájékozódási pont - a városon kívül lévő romokkal ellentétben. Nagyobb méretei ellenére ezért nem szerepel általában a határ­vitákat és birtokviszonyokat illusztráló térképeken. Időben a következő ábrázolás Rómer Flórisnak az OMVH Irattárában őrzött jegyzőkönyveiben található 15 - Rómer az 1857-es akadémiai beszámolójában pedig leírja a még akkor is álló, 1 ölnyi magas romokat. 16 Az 1860-as években ugyanő az Archaeológiai Közleményekben, 17 1905-ben pedig Finály Gábor az Archaeológiai Értesítőben 18 a pannóniai limes sokat ígérő, tehát feltárásra érdemes római táborának jelzi Ulcisia castrât. A tábor területén a XVIII-XIX. században szőlők voltak, innen, Pajor Gáspár szőlőjéből sok római kori lelet: érmek, bronzszobrok, kőemlékek kerültek elő, ezek egy része a Nemzeti Múzeumba került. 19 A tábor tényleges kutatását az 1930-as évek közepén dr. Nagy Lajos régész kezdte meg, ekkor már a volt szőlődombon villák és az azokhoz tartozó zöldségeskertek voltak. 20 Az ő útmutatása és Rómer már említett vázlata alapján készült 1930-ban Kisfaludy Géza Elemér hadmérnök felmérése a táborról, 21 melyet sajnos még nem sikerült megtalálnom. Nagy Lajos és Nagy Tibor 1935-ös és 1939-es ásatási ered­ményei alapján ifj. Csemegi József szerkesztette meg a tábor alaprajzát. 22 Ez az alap­rajz - mai ismereteink szerint - elég vázlatosnak tűnik: itt a tábor szabályos téglalap alakú, a falak derékszöget zárnak be egymással, a IV. századi, legyező alakú sarok­tornyokon és a patkó alakú bástyákon kívül nem jelez más részleteket, így a kapukat nem jelzi és a II. századi építési periódushoz tartozó, beugró, szögletes tornyokat sem! A vázlaton eltérő módon jelöli a ténylegesen, ásatással megkutatott részeket és a hipotetikusan kiegészített szakaszokat. 1939-1942 közt Nagy Tibor folytatott ásatá­sokat a tábor nyugati kapujánál, a tábor belső épületeinél és a castrumtól nyugatra eső vicus területén. 23 Nagy Lajos és Nagy Tibor ásatásairól a dokumentációk (ásatási naplók, rajzok, fotók) jelenleg nem lelhetők fel, így csak az általuk publikált, általában elméleti jellegű, nem a közvetlen ásatási eredményeket ismertető tanulmányokban közölt adatokat ismerjük. Sajnos e két nagyszerű régész-kutató adós maradt a szent­endrei ásatások eredményeinek részletes publikációjával. Az 1950-es és 1960-as években Soproni Sándor és H. Kelemen Márta végzett kisebb - részben az előző ásatásokat hitelesítő - kutatásokat a tábor területén. Sopro­ni Sándor - kutatásai és a rendelkezésére álló adatok alapján - szintén elkészítette a tábor rekonstrukcióját. Az általa publikált alaprajz első variánsa eléggé elnagyolt, 24 a második variáns kidolgozottabb. 25 Itt feltűnik, hogy a II. századra datált, beugró szög­letes tornyok kissé kiugornak a táborfal síkjából - ezt a Porta praetoria hitelesítő ásatása során tapasztalta. 355

Next

/
Thumbnails
Contents