Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Maróti Éva: Ulcisia Castra római tábora – A kutatás előzményei és jelenlegi állása. In memoriam Soproni Sándor

Az MRT 7. kötetében - a rendelkezésre álló kevés és sokszor ellentmondásos adat alapján - némileg más rekonstrukció született: Sopronival ellentétben egy északi kaput és több, szimmetrikusan elhelyezett, beugró szögletes tornyot jeleznek. Ez a változat feltünteti a falakon kívüli árokrendszer részleteit is.

26 Lelőhelyünk, mint fontos, megvédendő objektum, 1955 óta régészeti védelem alatt áll, mely bizonyos építési korlátozást is jelent. Szentendre városa ezért több ízben is pályázatot hirdetett a terület hasznosítására, részletes rendezési tervének elkészítésére,

27 bár a tervpályázatok lezárulta után - nyilván anyagi lehetőségek hiányában - sem történt semmi. Az utóbbi pár évben - egy, a régészetileg védett területeket is hátrányosan érintő új törvény életbe lépése kapcsán

28 - újra előtérbe került a castrum területének problémája. 1996-ban a Művelődési Minisztérium, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és Szentendre Önkormányzata anyagi támogatásával ásatásokat kezdhettem a tábor két pontján: a nyugati kapu - a Porta decumana - és az északkeleti, legyező alakú saroktorony területén. /. A tábor nyugati kapuja - Porta decumana A város tulajdonában lévő, jelenleg üres, hasznosítandó területen fekszik az MRT 7. kötetében közölt alaprajz szerint. 1942-ben Nagy Tibor részben feltárta, de dokumentációja jelenleg nem található, csak a különböző cikkekben publikált adatokat tudjuk róla.

29 A telken a nyugati fal egy szakaszát és az északnyugati saroktorony egy részét H. Kelemen Márta hitelesítette.

30 1996-ban újra feltártam a Porta decumana északi, szögletes tornyát, a déli szögletes tornyot átvágtam és a két torony közt, a kapun kivezető, kikövezett út kezdete is megint felszínre került. Az északi szögletes toronyhoz nyugatról csatlakozó, IV. századi, patkó alakú elfalazás indítása is előkerült és a kaputoronyhoz később, kívülről hozzáépített, kötőanyag nélkül készült falazás részlete is. Egy kutatóárokkal átvágtuk a kaputól északra a táborfalat egy 1 méteres szakaszon. A tábor nyugati kapuja - az MRT 7. kötetében közölt alaprajz alapján a várthoz képest - 2 méterrel nyugatabbra helyezkedik el és a publikációban a kaputól északra lévő falszakaszra rekonstruált, beugró szögletes torony nem került elő! így - H. Kelemen Márta 1968-as ásatásával együtt - már mintegy 25 méteres szakaszt ismerünk a tábor nyugati falából, ahol biztosan nincs beugró torony! A beugró tornyok közül gyakorlatilag csak a Porta praetoriától délre eső falszakaszon talált meg egyet Soproni Sándor - ennek fele kissé kiugrik a táborfal síkjából, mint az jelenleg is látható a Szakmunkásképző épülete melletti mellvédfalban.

31 Az általam eddig összegyűjtött,

32 a szentendrei tábort ábrázoló alaprajzok különbözőképpen rekonstruálják a beugró, szögletes tornyokat: Nagy Lajos, aki a déli ka356