Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Maróti Éva: Ulcisia Castra római tábora – A kutatás előzményei és jelenlegi állása. In memoriam Soproni Sándor

Maróti Éva Ulcisia Castra római tábora - a kutatás előzményei és jelenlegi állása

1 In memóriám Soproni Sándor Ulcisia castra római kori tábora - bár ásatással kevéssé kutatott - régóta ismert a tudósok és Szentendre városa előtt, hiszen a város „első műemlékvédelmi intézkedése 1799-ből való. Minthogy sok római emlék került elő az építkezések során, a tanács bizottságot küldött ki az antik ingóságoknak a városban való összegyűjtésére. De a római leletek a módos és hagyománytisztelő polgárság figyelmét is felkeltették, és tudomásunk van arról, hogy Neskó Lázár gazdag szentendrei kereskedő költségén már 1830-ban kutató ásatásokat folytattak."

2 A Magyarország Régészeti Topográfiája 7. kötete szerint

3 a tábor első irodalmi említését Ransanus, Mátyás humanista történetírója 1490-ben megjelent művéből ismerjük: „.. .In dextra deinde eiusdem Danubii est pagus sancta Andreáé in Romanae legionis situs vestigius, ubi complura Romanorum extant epitaphia...",

4 vagyis magyarul: „.. .Szintén a Duna jobb partján van azután Szentendre, amely egy római légió helyén épült, itt sok római sírfelirat maradt fenn.. ."

5 Az újkorban, 1736-ban Miles és Pococke angol utazók útleírásában szerepel a tábor, melynek falai ottjártukkor „magasan kiállottak".

6 [Érdekes ugyanakkor, hogy Bél Mátyás 1733 körül befejezett, 1737-ben megjelent, Pest megyéről is szóló, Szentendrét is ismertető művében nem említi a tábort,

7 míg más helyiségnél, például Csabánál (Piliscsaba) „egykori római romokból épült épület" maradványait és az abba beépített római feliratokat közli].

8 A XVIII. századból már rajzos ábrázolását is ismerjük a tábornak. Nagy Lajos egyik cikkében említi, hogy 1929-ben látott a szentendrei Városházán egy térképet, mely 1760 körüli állapotot ábrázol és a romokat piros vonallal jelölték - ezt a térképet Nagy Lajos az 1930-as években már nem találta meg.

9 A római kori emlékek, romok térképen való ábrázolása már a legkorábbi, 1528-as, Lázár diák nevéhez fűződő térképen megtalálható,

10 a XVIII. században a kézzel készült, jobbára kisebb területeket, egyes települések szűkebb környezetét ábrázoló térképeken már szinte kötelező a még látható régi romok feltüntetése. Ezek a térképek több példányban készültek, általában birtokhatárokat rögzítő jogi iratok mellékleteként," vagy korabeli tudományos művek illusztrációjaként maradtak fenn.

12 Az általam eddig látott XVIII. századi, Szentendrét és környékét ábrázoló kéziratos térképek egy, a Duna mentén lévő római őrtorony romjait „Bolhavár juxta Sz. Endre" néven nevezik

13 - ez 354