Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Kulcsár Gabriella (MTA Régészeti Intézete): Előzetes jelentés Kakucs–Balla domb középső bronzkori tell-településének leletmentő ásatásáról 1992–1993. Adatok Dél-Pest megye bronzkori településtörténetéhez

lelőhelyek sorozata

3 és a Pest megye északi harmadát érintő topográfiai munkálatok számos adata.

6 Az eddigi széles körű, kiterjedt településfeltárási programok hatáskörén kívül estek a Nagykőrös-Földvár, Cegléd-Öreghegy, Mende-Leányvár, Buda-Várhegy és a Duna által határolt északi Duna-Tisza köz szűkebb régiójának településszerkezeti jellegzetességei. A Kakucs-Balla domb a Duna-Tisza köz egy olyan táján fekszik, ahol a Vatya kultúra megismerését elősegítő e század eleji nagyszámú és gyors feltárásokat (Dömsöd, Áporka, Ócsa, Inárcs), sőt magának a névadó: Újhartyán-Vatya lelőhely gazdag temetőjét is felszínre hozó kutatásokat nem követték újabb, tisztázó jellegű munkálatok.

7 Földrajzi tényezők Kakucs a Duna menti síkság (a folyam egykori árterének), és a jórészt homokkal fedett, hullámos felszínű Duna-Tisza közi hátság (Kiskunság) találkozásánál fekszik. A Kalocsa vidéki szerkezetileg fiatal süllyedek a jégkorszak végén vonta mai helyére a Dunát a korábbi, Kiskunságon át a mai Szeged felé vezető útjáról a Kiskunság nyugati pereme alá (Ócsa-Fülöpszállás-Kecel-Baja), mely csak fokozatosan hátrált a mai helyére. E folyamatok közben számtalan medermaradványt, turjánt alakított ki és hagyott hátra maga után, melyek meghatározták a vidék természetföldrajzi képét. Már 1723-ban császári pátens írta elő a Duna-Tisza-csatorna kialakítását, melynek konkrét megvalósítására azonban csak 1946-tól került sor. Ennek következtében a lassú kiszáradás jelei mutatkoztak az addig jórészt vízzel fedett területen. Az egykori partvidéket határoló kettős parti dűnesor egykor vizenyős láprétjeiből kiemelkedő vonulatokon figyelhetjük meg a bronzkori települések magjait is. A bronzkor kezdetén Kakucs környékének tájait a száraz-meleg klímát kedvelő ligetes sztyeppék és a sűrű alj növényzetű, nagy kiterjedésű lombos erdők uralták. Majd az időjárás hűvösebbre, csapadékosabbra fordult, így a ligetes puszták helyét a vadászzsákmányban (szarvas, vaddisznó) gazdagabb tölgyes, gyertyános, bükkös erdők foglalták el.

8 Kulturális előzmények A Duna-Tisza közének Hajós-Kelebia-Szeged vonaltól északra fekvő területeit az őskorban először egységbe vonó Vatya kultúra Kakucs vidéki lelőhelyeinek előzményrendszerében a Nagyrév kultúra meghatározó alapjellege mellett fontos szerepet játszott a kisapostagi és hatvani kultúra.

9 Rövid időn belül tanúi lehetünk, hogy a szomszédos kultúrák népeik révén összeolvadnak, eltérő ízlésviláguk kiegyenlítődik és létrejön az önálló, mindhárom kulturális alkotóelemét magában hordozó és kife344