Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Asztalos Tamás: Az Élet Háza – Bét Hahájjim. Az aszódi zsidó temető és Schosberger-mauzólaum műemléki helyreállításával kapcsolatos problémák

(fő) 519 513 450 433 сса. 411 380 278 сса. 140 сса. 70 ^^

ттттт

^ сса. 30 1728

5 1730

6 174&49

7 1786

8 1828

9 1870

10 1890

й 1910

12 1920

15 1941

й 10% 22% 23% 15% 17% 13% 10% 5% (Az aszódi zsidóság lélekszámának alakulása 1728-1941 között.) A temető sorsa egyben a közösség sorsa.

15 A közösség nélküli temető sorsa viszont hűen tükrözi a kor politikai viszonyait, illetve fedi fel a település lakosságának emberségét. Aszód mindkettőre iskolapélda. A zsinagógát lebontották ugyan, de a temető egészen a '70-es évek közepéig viszonylag nyugalmas éveket tudhatott maga mögött. Akkor azonban a helyi vezetők - rendelkezve a fölsőbb pártvezetés támogatásával - érettnek látták a helyzetet és hozzákezdtek egy 12 tantermes iskola építéséhez, minek elkészültével megoldottnak remélték a helyi oktatásügyet. Nem jelentett akadályt számukra, hogy családi házakat kell szanálni, majd két tucat embert kell kárpótolni, a domboldal sajátosságából fakadóan meg kell mozgatni több ezer m

3 földet és meg kell szüntetni a fél zsidó temetőt. A MIOK-ra oktrojált döntés értelmében - igaz, vallási szakértőik jelenlétében 265 sírt számoltak föl, egyben 233 tetemet exhumáltak.

16 A temető hivatalos pusztítása láttán megfordíthatatlan folyamat vette kezdetét. Teherautószám hordták el a kerítés tégláit, a márvány síremlékeket s végezetül 1979. június 4-én fölgyújtották

17 a Baumhorn Lipót tervei alapján készült mauzóleumot.

18 Az „ismeretlen tettesek" utáni nyomozást idejekorán megszüntették. (A kriptában elhelyezett bárói család tagjainak földi maradványai a szovjet „fölszabadítás" idején semmisültek meg.) 1990-re egyszerűen ellopták a téglakerítést, a kupola, illetve a kriptalejáró vörösréz borítását, az épületet díszítő kovácsoltvas szerkezeteket, majdnem teljesen megsemmisítették az iparművészeti remekműnek számító üvegmozaikot, valamint a márványpadlót. Az attika mázsás elemeinek lelökésével darabokra törték mind a kriptába vezetőlépcsőt mind pedig a terasz burkolatát. Szétverték a nemes anyagból faragott obeliszkeket és a háború befejeztet követőévekben a holocaust áldozatai tiszteletére állított emlékművet. A megmaradt temetőt áthatolhatatlanul vette birtokába a növényzet. 304