Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Történész szekció - Dr. Asztalos István: Kisváros a Galga mentén. Problémák, felvetések egy elkészült településmonográfia alapján
Dr. Asztalos István Kisváros a Galga mentén Problémák, felvetések egy elkészült településmonográfia alapján Hazánkban az elmúlt évtizedekben örvendetesen megszaporodtak a falu-, a várostörténeti feldolgozások, amelyeknek jelentós részét nem „hivatásos" történészek, kutatók, hanem lakóhelyüket szerető értelmiségiek és más foglalkozást űzők készítettek. Ezek a törekvések több forrásból táplálkoztak, mindazonáltal gyökerei a - ma már rosszul csengő - Hazafias Népfront honismereti mozgalmába vezetnek vissza bennünket. Bár Magyarország történetét az elmúlt évtizedekben (a mindenkori politikaiideológiai igényeknek megfelelően) többször átírták, ám ezzel csak mást (másképpen), de nem újat és nem többet mondtak. Viszont éppen a helytörténeti kutatások, a helyi források alaposabb feltárásai bővítették jelentősen ismereteinket és egy sor, addig szinte tabuként kezelt „országos megállapítás" került más megvilágításba. Ezért a „szakma" is felismerte a helytörténet fontosságát. Az idő hiánya és a terjedelem szűkössége miatt nem lehetett célom a falu- és városmonográfiák összes problémáját, gondját-baját felvetni. Azt sem tehetem, hogy más országok hasonló szakirodalmával összevessem. Arra pedig még felvetés szintjén sem vállalkozhatom, hogy a művek színvonalát értékeljem. Csupán néhány olyan gondolatot vetek fel, amelyek eddigi és ezután is jelen lévő és megoldandó problémaként foglalkoztatják azokat, akik falu- és várostörténeti munkák megírására, elkészítésére vállalkoznak. Hogy fejtegetésem konkrét legyen, a napjainkban elkészült Aszód város történetét feldolgozó munka vázlatos elemzésén kísérelem meg e kérdéscsoportot - ebből csupán néhány problémát kiragadva, bizonyos tanulságok levonása érdekében - boncolgatni. 1. Általános kérdésként vetődik fel, hogy a falu (város) története milyen mélységben kapcsolódjon az ország, a régió, a megye, esetleg a mikrotájtörténetéhez. Nyilvánvaló, hogy a helyi történések valamilyen szinten kapcsolódnak az országoshoz, azok megértése bizonyos általános történeti ismeretet feltételez. így tehát amikor a település történetét mutatjuk be, akkor elsősorban azzal kell foglalkozni és nem az országos eseményeket ismételni. Vannak azonban olyan viszonylatok, amelyeket az átlagos történelmi ismeretekkel rendelkező olvasó nem ismerhet, ezt tehát az országosból a helyire levezetve lehet (és kell) megmagyarázni, bemutatni. Mielőtt a helyi eseményekre sort kerítettem, így kellett például - többek között - a XVII. századi hódoltság török-magyar „kettős hatalmi" helyzetét, vagy a XVIII. század eleji zsidó kérdés országos és helyi kezelésének a különbözőségét tisztázni. 299
