Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Dr. Asztalos István: Kisváros a Galga mentén. Problémák, felvetések egy elkészült településmonográfia alapján

Ugyancsak e témakörbe tartozik, hogy a környező települések történetét menynyire, milyen szinten lehet (és szabad) beépíteni az adott település történetének ismertetésébe? Véleményem szerint a települési monográfia kizárólag az adott helységről szóljon (Aszód esetében is ezt a megoldást alkalmaztam), ugyanis egészen más a táj- illetve régiótörténet. Mindazonáltal egyes, elkerülhetetlen helyzeten kapcsolódni kellett a szomszédos települések történetéhez. Különösen akkor éltem ezzel a lehetőséggel, amikor bizonyos összehasonlításokat, különbségtevéseket kellett tennem. így például Aszód mezőváros gazdasági-társadalmi szerkezete-berendezkedése és a környező parasztfalvak különbözőségének a bemutatásakor. így lehetett szemléletesen érzékeltetni azt a központi szerepet, amelyet Aszód mezőváros az elmúlt századokban a Galga mentén betöltött. Vagy például az 1831. és az 1849. évi nagy kolerajárványok helyi evangélikus áldozatait a filiális ikladi és hévízgyörki evangélikus áldozatokkal vetettem össze. Összegezve tehát az a véleményem (és Aszód esetében is ezt érvényesítettem), hogy a falu(város)-történet elsősorban az adott település múltjával foglalkozzon és csupán a legszükségesebb kitekintést tegyen a környezetre, az országos eseményekre. 2. Fontos kérdés, hogy időben meddig terjedjen a helyi monográfia? - Az elmúlt évtizedekben a kiadást szorgalmazó tanácsok, téeszek ...általában a kurzus elvárta, hogy kiemelt szerepet kapjon az 1945 utáni történet, a „szocializmus építése". Ha nagyon gonoszak akarnánk lenni, akkor mondhatnánk: a könyvek jelentős részét az 1945 utáni téma sokoldalú (de azért a tabukat kímélő és elhallgató) bemutatása céljából készítették. Én Aszód város történetét csak 1944. december 6-ig, a szovjet megszállás kezdetéig dolgoztam fel. Miért csak eddig? Ennek főbb okai a következők: a) Sokan élnek még azok közül, akik vezetői, illetve - valamilyen szinten - részesei voltak az elmúlt ötven év helyi történéseinek. A törvényben rögzített személyiségjogokat egy esetleges feldolgozás képtelen betartani. A bonyodalmak elkerülése végett inkább lemondtam e korszak feldolgozásáról. b) Az ötven év történéseinek napi megítélése - akárcsak az előző évtizedekben általában nem a tények, hanem politikai megfontolásokon, szubjektív véleményeken alapul. Két (még az előző kurzusban megjelent) kiadványunk egykori fegyelmi vizsgálatának tükrében, valamint a jelenlegi közéletet figyelembe véve állítom, hogy sem akkor, sem 1997-ben nem tudjuk (pontosabban: nem lehet!) a közelmúlt történéseit tényszerűen vizsgálni. A politikai-történeti kultúra korszakos fejlődése és változása után lehet és szabad csak az 1945 utáni falu és város monográfiákat megírni. c) Aszód esetében még az is motivált, hogy az 1944-ig terjedő eseményeket bővebben mutassam be, mivel ez idáig semmiféle helyi várostörténet nem látott napvilágot, az ezt követő korszak feldolgozását pedig meghagytam a következő nemzedéknek, akik nagyobb történelmi távolságban és rálátásban, jobban érvényesíthetik majd a „sine ira et studio" elvet. 3. Komoly problémát jelentett számomra, hogy a történéseket és jellemzőket különkülön szigorú időbeli sorrendben mutassam be, avagy törekedjek széles ívben, min300