Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Történész szekció - Farkas Rozália: Tobolszki album – 1916
A város két részből áll. A régebbi egy 40-50 méter magasságú fennsíkon épült, elsősorban katonai, polgári és egyházi hatóságok épületei találhatók ott. A fennsík és az Irtis folyó partja között terül el a város nagyobb és modernebb része. „A fennsíkon található a számos börtön, melynek Tobolszk a szibériai vasút megnyitása óta mint a Szibériába küldött fegyencek és politikai száműzöttek fő gyűjtőállomása, szomorú hírnevét köszönhette." Hozzátehetjük: az I. világháború idején pedig mint a hadifoglyok „börtöne". A város építészeti szempontból rendkívül érdekes, fekvése nemcsak szép, de egészséges is. Az állandóan fújó szél, a gyáripar hiánya a levegőt egészségessé teszi. Ez annál is inkább fontos, mert a lakosság (és a hadifogoly is) évente 8 hónapot a hideg ellen gondosan betapasztott ablakú, rosszul szellőzött épületekben tölt. Egészségügyi problémát leginkább az ivóvíz és a csatornázás hiánya jelent, bár a tág beépítés ezt is ellensúlyozza valamelyest. A felső városrészt legalább részlegesen ellátja a főterén álló víztorony. Az ivóvizet a lakosság hordókban szerzi be, melyeket a hatósági felügyelet alatt álló, a város különböző részeiben felállított kis kútházikókban lehet megtölteni. Külön kiemeli az orosz városokra jellemző sok templomot: „A magasabban fekvő városrészből végigtekintve a város egész kiterjedésén, tizenhét orosz templomot számlálhatunk meg, melyekhez még a tatár és a katolikus templom járul." Minden bizonynyal ez a városkép ihlette az első oldalon található, templomtornyok, templomrészletek sorát ábrázoló szép tusrajz készítőjét. (1. kép) A város leírását követően a szerző hangsúlyozza, hogy Tobolszk még a háború éveiben is rendkívül olcsó város: „A hús kilója körülbelül nyolcvan, a tejtermékek pedig mintegy ötven százalékkal olcsóbbak, mint nálunk béke idején. A vad szinte igen olcsó. Például a nyúl darabja 6-8 kopek, ami 15-20 fillérnek felel meg, és a szárnyas vad, ... valamint a hal meglepően olcsón szerezhető be, úgy, hogy még a legszegényebb szibériai lakosnak, sőt az itt tartózkodó hadifoglyoknak is módjukban áll jól és olcsón táplálkozni." Érthető, ha a szerző ezt a tényt külön kiemeli, hiszen a legtöbb szibériai táborban már 1915-től nemcsak komoly problémát okoz - különösen a legénység - élelmezése, de a táborokba látogató svéd és dán vöröskeresztes nővérek a tömeges megbetegedések és halálozások egyik fő okának az elégtelen táplálkozást jelölik meg jelentéseikben. Még külön hangsúlyt ad a ténynek, hogy - az omszki és a számárkándi után - a tobolszki állomásparancsnok volt az, aki a legtöbbet eltulajdonított a foglyok pénzküldeményeiből: 70 000 rubelt. 8 Érthető, hogy a szerző azt a tárgyilagos következtetést vonja le: ha a sors a szomorú és kemény hadifogoly élettel sújtotta őket, még szerencsésnek mondhatják magukat, hogy „ezt a nehéz időt egy aránylag oly szép, élénk, egészséges és olcsó városban tölthetjük, mint amilyennek Tobolsk városa bizonyult." A „K" szignóval vagy jelzés nélkül készült tusrajzok, akvarellek a város egy-egy jellegzetes pontját, az Irtis folyót mutatják be. A „Vásárhelyi" aláírású, a táborról 271
