Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Művészettörténeti szekció - Verba Andrea: Ja-Ko-Tánia, avagy a mágikus művészet jelenvalósága

Verba Andrea Ja-Ko-Tánia, avagy a mágikus művészet jelenvalósága. Csutoros Sándor és a primitivizmus Csutoros Sándor (1942-1989) ahhoz a neoavantgard művészgenerációhoz tartozott, amely a legendás '60-as években indult útjára. Mint oly sokan a korszakban, ő is friss lendületű autodidaktaként kezdte pályáját. Érettségi után faszobrász tanuló, majd a Szépművészeti Múzeum ösztöndíjas szobrász-restaurátora lett. Később keszonmunkásként, díszítőszobrászként, majd hosszabb ideig a mátrafüredi erdészetben dolgozott. Igen fiatalon tagja lett a Zuglói Körnek, s 1969-ben már a progresszív törekvésű festők, szobrászok, valamint a SZÜRENON kiállítója. A '70-es években az „R" kiállításon, Balatonbogláron, lengyelországi és jugoszláviai avantgárd kiállítás-sorozatokon bemutatott függő plasztikái, gömbornamentikái elemi elmozdulások mentén, belső ritmust követve építik fel teret értelmező, önálló struktúrájukat. Ugyanekkor számos filmszerep, díszlet- és jelmezterv gazdagítja pályaképét. Szobrászatában időről időre felelevenedik a paraszti kultúra tárgyformálása és anyaghasználata, míg a '80as évek elején a teremtés ősi gesztusával, a primitív művészet mitikus erejét idézőn megszületik Ja-Ko-Tánia szoborsorozata. 1987-ben a Zala megyei településeken felállított hatalmas faplasztikái már tudatosan és kifejezett szándékkal támaszkodtak a helyi hagyományban megőrződött formai és mitikus tartalmakra. Utolsó munkája, a 301-es parcella emlékműterve (1989) méltó záróköve egy olyan pályának, amely mindvégig konok kitartással „eredendő formákat"

1 keres. Csutoros pályaképe koherens, belső fejlődést mutat. Kísérletező kedve élénken reagált a korszak különböző képzőművészeti tendenciáira, ugyanakkor számos alkotása egyedülálló, ha úgy tetszik, korszakalkotó jelentőségű. Életműve mindmáig kevéssé nevezhető közismertnek, pedig ez az emberi mélységekkel és magasságokkal megvert pálya a magyar avantgárd szobrászat élmezőnyében forrta ki magát. Csutorosnak saját műterme soha nem volt. A legkülönbözőbb, jobbára állami intézményekben biztosítottak számára az adott munka idejére anyagot, gépet, műhelyt. Megbízói a Népművelési Intézet, peremkerületi művelődési házak, mint például a József Attila Művelődési Ház, ahol a formaesztétikai műhely vezetőjeként nemcsak dolgozott, de lakott is,

2 vagy az Ady Endre Művelődési Ház, színházak, gyárak és a 80-as évek folyamán nyaranta néhány környezetalakításra vállalkozó művésztelep. 1982-ben a tokaji szobrász alkotótelepen született meg az a szoborsorozat, amely a későbbiekben a születési helyre visszautalón Ja-Ko-Tánia néven vált ismertté.

3 E különös szoborlények országalapítók lettek. Az előrajzolás nélkül, szalagfűrész ir166