Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Művészettörténeti szekció - Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban
levél, amelyben beszámol arról, hogy hét falkép, a szentély mennyezete és az É-i fal szekkói már készen vannak. Ezzel egyidőben ugyanakkor említést tesz arról, hogy a szentély végleges kifestését anyagi okok miatt be kellett fejezni, de a végső kifestésre hamarosan sor kerül. 16 Az É-i fal falképei között szerepelnek Bánáti Sverák 1933-ban szignált kompozíciói: A 12 éves Jézus a templomban, Háromkirályok imádása, valamint Pándy Lajos: Jézus Simon farizeus házában szignálatlan és Heintz Henrik: Jézus ostorozása szignált falképe. Hivatkozva Turchányi forrásértékű leírására a mennyezeten a következő képek szerepelnek az oltártól befelé haladva: Heintz Henrik: Atyaisten a Szentlélek galambjával és két angyallal, Pándy Lajos: Szűz Mária a kis Jézussal Árpádházi szentek körében, valamint Bánáti Sverák József: Az emmauszi tanítványok. A boltozat egyes vaknegyedeiben pedig az evangélista szimbólumok láthatók: angyal, oroszlán, tulok és sas. Heintz, Pándy és Bánáti Sverák szerzőiségét a feldolgozások egyformán határozzák meg. Turchányi azonban Pándy Jézus Simon farizeus házában című szekkóját Kánai menyegző címmel szerepelteti, 17 amit Haulisch is átvett, holott Szűz Mária nem szerepel a falképen. Az előtérben Mária Magdolna látható, ahogyan Jézus lába előtt térdepel és illatos olajjal Jézus lábát keni. (Lukács 7,37). Turchányi megemlíti, hogy Onódi Béla három angyalt festett az É-i fal felső részének jelenetei közé, amelyek ma is láthatók. I8 Előzetesen azonban meg kell jegyezni, hogy a három angyal ábrázolásmódja nem egyforma, ami azt a következtetést engedi levonni, hogy nem egy festőművész készítette a három figurát. A D-i fal, valamint az oltár mögötti farrész szekkói szintén szignáltak. Az oltár mögött látható Bánáti Sverák 1937-ben készült Angyali üdvözlet, valamint a D-i falon 1938-as Mennybemenetel című falképei. Emellett pedig Szent Péter és Szent Pál alakja látható: Szent Péter a kulcsokkal, felette pedig életútjának egy jellegzetes eseményével, amikor Jézust elfogatása után megtagadja, valamint Szent Pál a karddal, és kosárban való menekülését felidéző képpel. Ezt a falképet egyetlenegy feldolgozás sem említette és készítője nem tisztázott. Összefoglalóan a szekkók nagyobbik része - mint ahogyan Turchányi is írta- 1933ban készen lehetett. 1935-ben arról számolt be a Pilishegyvidéki Hírek, hogy a város előkelő vendégei, köztük Hóman Bálint kultuszminiszter a szentendrei művészek kiállításának megnyitása után „a katolikus templomba mentek az ottani freskók megtekintésére." 19 A szentély kifestésének 1935. évi állapotát rögzíti Onódi Béla 1935-ből fennmaradó festménye, 20 amely megerősíti az írásos forrásokat. A festmény a templombelsőt mutatja a hajóból úgy, hogy a tekintetet a szentély D-i falára vezeti. Jól szemügyre vehető, hogy ez a falrész és az oltár mögötti jobboldali falfelület teljesen üres, még nincs rajtuk falkép, és az is kivehető, hogy a mennyezeten a boltozat egyes vaknegyedei is üresek, csak a vaknegyedeket keretező téglavörös szegélyek kerültek fel. A szentély többi része nem látszik. 135
