Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Művészettörténeti szekció - Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban

Sajnos kevés, a plébániatemplom falképeinek készítéséről és elkészüléséről be­számoló korabeli újságcikk maradt meg. Ilyen tudósítás még, amikor Bánáti Sverák 1936-37. évi olaszországi ösztöndíjáról írnak, illetve, hogy Bánáti Sverák hazatérése után befejezi a korábban megkezdett Angyali üdvözlet című képet. 21 Ezt támasztja alá a korábban említett Német László plébános által írott levél, amelyben arról szá­molt be, hogy Bánáti Sverák már elkészítette az Angyali üdvözlet kép tervezetét, an­nak vázlatát már a falra szegezte, és olaszországi tanulmányútja után folytatja a meg­kezdett munkát. 22 Mindezek az írásos források és Bánáti Sverák szignói és dátumai egybeesnek. A munka 1937-ben folytatódott. 1939-ben pedig Német László plébános helyszíni szemlét kért, 23 amelyre 1939. augusztus 2-án került sor. 24 A helyszíni szem­lét rögzítő dokumentum szerint Bánáti Sverák, Onódi, Heintz és Pándy festőművészek készítették a falképeket. A jegyzőkönyv szerint a falképek „reneszánsz hangulatúak, mely igen érdekes összhangot ad a templom egyszerű barokk stílusával." 25 Sem a korabeli, sem a későbbi feldolgozások nem említették a D-i falon látható Szent Péter és Szent Pál apostolokat életük egy-egy jelenetének ábrázolásával, sem azt a három zenélő angyalt, amelyek hasonlóan az É-i fal angyalaihoz egyesével sze­repelnek a D-i fal ablaknyílásai között. A templom hajójához legközelebbre eső falképen látható Jeges szignója. Hasonlóan az É-i fal angyalfiguráihoz a D-i fal három angyalfiguráját sem egy festőművész készíthette, hiszen eltérő ábrázolásmód és stilisz­tikai jegyek utalnak erre, amelyek elemzésére a későbbiekben kerül sor. Feltehetően az előbb említett falképek Turchányi kiskönyvének megjelenése és a helyszíni szem­le után készültek, ami azt jelenti, hogy feltételeznünk kell, hogy 1939 utáni időszak­ból valók ezek a falképek, tehát a szentély kifestésé több mint két szakaszban történ­hetett. Arra a kérdésre, hogy ki készítette a Szent Péter és Szent Pál alakokat, az angyal­figurákat, valamint a mennyezeten az egyes kompozíciók közötti evangélista szim­bólumokat csak stíluskritikai alapon kereshetünk választ. A szentély falképeinek leírása Az egyes kompozíciók elhelyezését meghatározta az a tény, hogy alkalmazkodni kellett az épület szerkezetéhez és berendezéséhez. Középen az oltárképet fogja közre az Angyali üdvözlet két szereplője, baloldalt Gábriel arkangyal jobboldalt Szűz Mária. Az É-i falon egymás fölött két sorban helyezkednek el a falképek a fal mezőbeosztá­sait követve. Alul Jézus ostorozása, mellette Jézus Simeon farizeus házában, felettük A 12 éves Jézus a templomban, mellette A háromkirályok imádása című jelenetek szerepelnek. A felső sorban a jelenetek között három angyal látható egyesével. Az egyik füstölőt, a második könyvet tart a kezében, a harmadik imára emeli kezeit. A mennyezeten, a hevederívekkel tagolt dongaboltozat egy-egy szakaszában az oltárhoz legközelebb Az Atyaisten képe látható a Szentlélek galambjával és két angyallal, 136

Next

/
Thumbnails
Contents