Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Művészettörténeti szekció - Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban

és ebből következően nem került sor az egyes életművek és ezzel együtt az érintett munkásságok révén a szentélyképek feldolgozására sem. Mindezeken túlmenően a szentendrei művészettel foglalkozó történeti feldolgozások érintőlegesen számot adnak az itt dolgozó római igazodású művészek munkásságáról, bár ezzel együtt csak pár szóval említik a plébániatemplom szekkóit.

5 Távolságtartón kezelik az érintett életműveket és velük együtt a falképeket. Ebből következően mind a mai napig több szempontból is téves adatok, meghatározások szerepelnek a feldolgozásokban, amelyeket a helytörténeti feldolgozások sem helyesbítettek.

6 Először tisztázni kell a résztvevő művészek személyét és a szekkók készítési idejét, és csak ezután térhetünk rá az egyes szekkók ikonográfiái elemzésére, a szentély kifestésének ikonográfiái programjára és eszmei hátterére, valamint az alkotások stílusára és a kompozícióknak az egyes életművekben elfoglalt helyére. A szentély kifestésében részt vevő művészek A részt vevő művészek meghatározását nehezíti az a körülmény, hogy egyedül Bánáti Sverák József szignálta és látta el dátummal az általa festett összes szekkót.

7 Ezeken kívül Heintz és Jeges szignója található egy-egy falképen.

8 Ebben a kérdésben a legalapvetőbb forrás Turchányi Erzsébet kiskönyve, amelyből a későbbi leírások is kiindultak. Ezen kívül pedig fennmaradt néhány ceruzarajz, amelyek a falképekhez készültek.

9 Alapvető forrásként használható Turchányi Erzsébet leírásán kívül Onódi Béla és Bánovszky Miklós megjelent visszaemlékezései.

I() A visszaemlékezések megegyeznek abban, hogy a kifestésben Heintz, Pándy, Bánáti Sverák vettek részt. Bánovszky nem említi Onódit és Jegest, Onódi pedig kihagyja a felsorolásból Bánáti Sverákot.

11 A művészettörténeti feldolgozások közül ezt veszi át Tóth Antal tanulmányában,

12 és Haulisch Lenke pedig Jeges közreműködéséről nem tesz említést.

13 Figyelemre méltó az a tény, hogy Turchányi Erzsébet 1939-ben megjelent kiskönyvében, amelyben Jeges Ernő írta az előszót, Bánáti Sverákot, Heintzet, Pándyt és Onódit sorolja fel a résztvevők között, Jegest pedig kihagyta.

14 A festők végleges meghatározásához először a szekkók keletkezési idejét kell meghatározni, hiszen a hivatalos átadásra éppen 1939-ben került sor, egyidőben Turchányi kiskönyvének megjelenésének idejével. A szekkók keletkezésének ideje A szentély kifestésé több szakaszban történhetett. Turchányi szerint a szentély kifestését 1932-ben kezdték el, és 1933-ban már befejezték.

15 Ezt támasztják alá Bánáti Sverák szignói, valamint Német László, a templom plébánosa által 1936-ban írott 134