Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Novák László: Alföldi mezővárosok jogállása

Nóvák László Alföldi mezővárosok jogállása A mezőváros sajátos magyar települési képződmény. Az agrárviszonyok teremtették meg a városiasodás feltételeit, tették lehetővé a városképződést. Különösen szembetűnő az Alföld, a nagy síkvidéki táj, ahol egyértelműen a mezőgazdálkodásnak van meghatározó szerepe, ellentétben az ásványkincsekben gazdag hegyvidékkel, ahol a városiasodást a kézműipar, s az ahhoz kapcsolódó kereskedelem teremtette meg. A klasszikus értelemben vett város

1 meghatározó tényezői közül csupán néhány jelenik meg a mezővárosban, így a népsűrűség, a lakosságnak viszonylag kis területen történő koncentrálódása. A „városokban" a népsűrűséget nem annyira a horizontális, mint inkább a vertikális megtelepedés jellemzi, ami a mezővárosok esetében éppen ellenkező, a horizontális terjeszkedés a jellemző. Nem csupán az építkezési lehetőség, az építőanyag (sár, vályog, építőanyag dominanciája) a meghatározó - mely nem tette lehetővé a magas építkezést -, hanem inkább a gazdálkodás jellege ad magyarázatot minderre. A mezőgazdálkodás viszonylag nagy teret igényel, mert a település központjában sorakozó lakóházak mellé, a házastelken, portán szükségszerűen kellett felépíteni a nélkülözhetetlen gazdasági épületeket, közöttük a kamrát, istállót, ólakat, s alakítottak ki teret, udvart, kertet a szükséges mezőgazdasági munkafolyamatok számára (szérűs, rakodókert.) A népesség koncentrációja, a népsűrűség önmagában még nem városképző tényező, sem a síkságon, sem a domb- és hegyvidéki tájakon. További települési funkciók a meghatározók. Az alföldi mezővárosokban is markáns tényező a kézműipar, amely elsődlegesen a mezőgazdasági termékek feldolgozására alapozhatta tevékenységét - a mezőgazdálkodás és életvitel szükségleteinek kielégítését szolgálta. A konjunktúrának megjelelően, de a földrajzi környezet determinizmusát is követve, elsődlegesen a jószágkereskedelem a legfontosabb gazdasági mozgatóerő az Alföldön (lábon hajtották távoli piacokra a jószágot, míg a mostoha útviszonyok a tengelyen történő szállítás elé gördítettek áthághatatlan akadályokat). A mezőgazdasági termelésnek tehát lényeges szerepe van a városképző folyamatban. Akishatárú helységek esetében a gazdálkodás tere szűkebb, behatárolva a gazdálkodási lehetőségeket, akárcsak a nagyhatárú helységek esetében, ahol a munka- és üzemszervezés magasabb szintű funkcionális szervezettséget igényelt. Megállapíthatjuk, hogy a település, pontosabban a településrendszer térbeli, horizontális kiterjedése fontos tényezője a mezővárosi fejlődésnek.

2 A területnagyság, térbeli kiterjedtség azonban csupán - bár nem elhanyagolható, sőt meghatározó mértékben - egyik eleme a mezővárosiasságnak. A jogi viszonyok teszik egyértelművé a mezőváros lényegét. 11