Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Viszóczky Ilona: Szempontok a Bódva-völgye néprajzi körülhatárolásához

Viszóczky Ilona Szempontok a Bódva völgye néprajzi körülhatárolásához

1 A Bódva Stósz határában (ma Szlovákia, tós) eredő folyó, mely Miskolc közelében, Sajóecsegnél torkollik a Sajóba. A tájegység pontosabb körülhatárolásához Bodnár Mónika írásából idézzük a területre vonatkozó meghatározást :"A Bódva völgye... magában foglalja az egykori Abaúj, Torna és Borsod megye területén a Bódva folyó mentén létrejött településeket, valamint tágabb értelmezésben a Bódva jobb és bal oldali mellékvizeire települt falvakat. Észak felől természetes határa a Gömör-Szepesi érchegység, kelet-délkelet felől a Cserehát, nyugat felől a Galyaság, délnyugat felől pedig a Sajó völgye határolja. A Bódva völgyét a szlovák-magyar államhatár osztja ketté. Ez a határvonal egyben elválasztja Észak-Bódva völgyét a déli területektől."

2 Ezen az elsődlegesen földrajzi szempontú meghatározáson túl azonban meglehetősen nehéz a Bódva-völgye néprajzi körülhatárolása. Kosa László és Filep Antal sokat idézett munkája arról tanúskodik, hogy a műveltségi tömbök meghatározásában a néprajzi vagy etnikai csoport és az etnokulturális csoport mellett igen számottevő a táji csoport kategóriába sorolható egységek jelentősége, amelyeknek az alapját egyegy táj, vidék karaktere alkotja.

3 Ezek a műveltségi egységek kevesebb belső azonosságot hordoznak, s együvé tartozásuk jelei elsősorban a műveltség azon területein ragadhatok meg, amelyek a táj, a földrajzi környezet és az ahhoz változatos formában alkalmazkodó ember viszonyát tükrözik. A táji csoportok elnevezései elsősorban a népi tájszemlélet kifejezői, amelyek mögött a rendszeres néprajzi (nyelvjárási stb.) vizsgálatok a kulturális jelenségek változó intenzitású azonosságát képesek megragadni. Különösen érvényes ez a -mente, -völgye, -melléke összetételű, kisebb-nagyobb folyók, vizek környékén csoportosuló települések kulturális jellegének meghatározásánál.

4 A folyóvizeink jelentős része ugyanis a magyar Alföldet övező domb- és hegyvidék felől érkezik a központi síkvidékre, többségük a peremvidékeken ered, s völgyeikben összekapcsolják egymással a magasabb térszíneket a síksági területtel, s így általában különböző jellegű vidékeket fűznek össze egymással.

5 A folyóvizek környezetében elhelyezkedő táji csoportok körülhatárolásának bizonytalanságához hozzájárul az a felismerés is, ami a folyók, vizek elválasztó és összekötő szerepét egyaránt hangsúlyozza a kulturális jelenségek vonatkozásában.

6 Bár a folyók mentén ritkán alakul ki etnikai- vagy nyelvhatár, s a vízi út maga is igen sok műveltségi elemet, javakat közvetít, a folyóvölgyek az anyagi kultúra számos vonatkozásában határvonalat képviselnek.

7 A Bódva-völgye műveltségének vizsgálatakor sem elhanyagolható tényező az, hogy egymástól jelentősen különböző tájakat, 116