Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Szentendre - Czóbel Múzeum

SZENTENDRE sőbb egyre jobban közeledik az öntörvényű színépítkezéshez és az egyre sajátosabb hangú formaépítkezéshez, mely az 1928-as "Maszk és mandolin" című csendéletét jellemzi már. A motívumok tematikai érdekessége itt kétnézőpontú komponálási móddal párosul. A második teremben három olyan portré is látható, amelyek mindegyike Czóbel egy-egy hosszabb külföldi tartózkodásának érett darabja. A hollandiai periódus (1914-19) groteszk hangvételű portréja, a "Fiú labdával" (1916) súlyosabb kolorit és összefogottabb formaadás jegyében született. Az 1921-ből származó "Meyer úr arcképe", ahol a pszichologizáló tartalom expresszív motiváltsággal is társul, a berlini korszak (1919-25) nagyméretű arcképe. A második párizsi periódus (1925-35) időszakában keletkezett portrékat pedig, akárcsak az akkori utcaképeket a sajátos színviszonylatok és a dekorativitás összeegyeztetési kísérlete jellemzi. Ezek a képek már az Ecole de Paris magyar származású festőjeként mutatják be Czóbelt, aki a francia avantgárdé művészet aktuális izmusaitól függetlenül alakította ki egyéni stílusát, amely a posztimpresszionizmus lírai vonulatához tartozik. A sajátos czóbeli stílusnak kiemelkedő műve, az 1930-ban keletkezett "Múzsa". Az érzékiség sajátosan szublimált varázsa lengi körül ezt a mélyről sugárzó színekkel teremtett alakot. A harmadik teremben találhatók az 1939ben Szentendrére költözött művésznek azok a képei is, melyeket a címükben is tükrözve e kisváros inspirált: egy tájkép, egy enteriőr és egy akt, a "Szentendrei Vénusz". A többi teremben a hatvanas és hetvenes évek alkotásaiból látható válogatás. Ezekre a késői művekre is jellemző, hogy akármilyen egyszerű témát is fest Czóbel, a képi motívumok a sajátosan lírai, festői értelmezés következtében poétikus metamorfózison mennek át s a puszta anyagiságon túl metafizikai dimenziókat is érzékeltetni tudnak. Czóbel grafikai anyagából és feleségének, Módok Mária festőművésznek alkotásaiból a múzeum alsó szintjén elhelyezkedő két kiállítóteremben látható válogatás. Módok Mária kamara-kiállításán a bemutatott figuratív kompozíciók, csendéletek, portrék a posztimpresszionizmus lírai vonulatához kapcsolódó művek, tájképei egy részénél pedig az absztrakt művészet problémaköre foglalkoztatja. A czóbeli életmű múzeumi anyagából gyakran szerepelnek külföldi s hazai kiállításokon tematikus vagy kronológiai válogatásban a művész alkotásai. KözÉRdEkű iiNfoRMÁciók CZÓBEL MÚZEUM (Állandó kiállítás ) 2000 Szentendre, Templom tér 1. Schenk Lea -29-