Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Szentendre - Kerényi Jenő Múzeum

SZENTENDRE KERÉNYI JENŐ MÚZEUM Kerényi Jenő 1908. november 20-án született Budapesten. Középiskoláit a fővárosban végezte, majd az Iparirajz Iskola növendéke, később pedig a Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Bory Jenőnél tanult s tanársegédjeként is dolgozott. 1937-ben római ösztöndíjat kapott s egy évet töltött Itáliában. Első nagyméretű állami megbízását, amely meghozta számára a sikert, 1942-ben kapta meg. 1950-ben a Suzarrában megrendezett nemzetközi kisplasztikái kiállításon elnyerte az első díjat. 1958-ban a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjában elhelyezett "Táncosnő" című szobráért Grand Prix-t kapott. A szobrot Brüsszelben meg is vásárolták. 1960-ban a Velencei Biennalen nagyobb kollekcióval szerepelt. 1975. július 10-én halt meg. Az elhunyt mester emlékkiállításának terve először 1975 októberében került szóba dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria egykori főigazgatója, valamint Kerényi Jenő özvegye között. Kerényi Erzsébet azt szerette volna, ha férje hagyatéki anyagából múzeum létesülne Szentendrén, melyen a kisplasztikák zárt helyi tárlatát a monumentális szobrok szabadtéri bemutatása is kiegészítené. Az egykori Pest Megyei Tanács az MSZMP Pest Megyei Bizottságával egyetértve hozzájárult a Kerényi Múzeum és Szoborpark létesítéséhez Szentendrén. A Kulturális Minisztérium Múzeumi Főosztályának kifejezett igénye pedig az volt, hogy a megnyitóra a művész születésének 70. évfordulóján kerüljön sor. így is történt. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága önálló pavilont építtetett a szentendrei régi szoborpark mellett, s az állandó kiállítás 1978 őszén nyílt meg, 1981-re pedig a "Partizán" című szobor végleges helyére kerülésével lezárult és teljessé vált a szabadtéri szoborpark kiállítása is. A válogatás, Kerényi Jenő 1939 és 1973 között készített legszebb kisplasztikáit, mintegy 40 darabból álló gyűjteményt mutat be, a szabadtéri kiállításon pedig néhány nagyméretű szobrának másodpéldányát láthatjuk. A hagyatéki vásárlás során olyan jelentős szobrok kerültek a múzeum birtokába, mint a "Lopják Európát", a "Mózes", a "Dante és Vergilius", a "Keresztelő János", a "Csontváry", a "Tízparancsolat" és a "Golgota" címűek. Kerényi Jenő "A XX. századi magyar és egyben egyetemes szobrászművészet egyik legmarkánsabb képviselője volt. Már fiatalkori szobraira is fel kellett figyelni, alkotó tevékenysége a közönség körében és a szakmában egyaránt erős visszhangot keltett. Széleskörű érdeklődés kísérte munkálkodását, azok közé tartozott, akikről mindig is elismerően szólt a sajtó. Legendává alakította át a körülötte zajló világ motívumait, múltat és jelent, magyart és európait, hagyományt és újítást, bibliát és munkásmozgalmat, szerelmet és halált." - írja róla Pogány Ö. Gábor. Művészete, lényegi modernsége, intellektusa szervesen kapcsolódott korához, századunk világszemléleti változásaihoz, Magyarország sorskérdéseihez. -30-