Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

sül belőle. Adjanak szántót az izbégieknek is. Általában bánjanak igazságosan az izbégiekkel, ne legyen probléma, hogy el akarnak szakadni. Izbégnek legyen saját bírája, de a tanácsi szolgák és egyéb városi alkalmazottak nékik is dolgozzanak, ne csak a szentendreieknek. A tanács lehetőleg ne bíráskodjon. Pénz- és botbüntetést ne szabjon ki. Ha az eljárás elkerülhetetlen, csak a bíró intézkedhet. Az illetőt ilyenkor is be kell hívni a városházára, meg kell hallgatni, a jelentősebb pereket azonban helyezzék át a megyei hatósághoz.

299 Ráby ügye börtönbe zárásával nem zárult le. A megye igyekezett meggyőzni a császárt, hogy Ráby volt a hibás mindenben. Ezért szökést rendeztek számára, álruhában Bécsbe vitték. Az uralkodó az ügyet Magyarországon akarta kivizsgálni, ezért Ráby visszakerült. Ezt az eljárást azonban a helytartótanács ismét a megyére bízta, ahol Rábyt a szökés miatt először halálra, majd életfolytáglani börtönre ítélték. Csak 1789. jún. 29-én szabadult ki, az uralkodó utasítására. Szabadulása után újabb beadványt nyújtott be az uralkodónak a szentendrei ügyekről. Ebben ismét a helytelen pénzkezelés, a titkos pénztár ügye szerepelt. Az anyagot az uralkodó a helytartótanácsnak, az pedig a megyének adta további vizsgálatra.

300 A vizsgálatnak II. József halála vetett véget. Rábynak az új uralkodóhoz, Lipóthoz kevesebb bizalma volt, és a küzdelmet csak Ferenc uralkodása alatt folytatta. Az 1789-es beadvány miatt a megye kénytelen volt leváltani a szentendrei tanácsot, és helyébe újat választottak. Ez sem oldotta meg a város nyugtalan helyzetét, mert 1791-ben a régi tanács pa-, naszolta be az újat helytelen intézkedései miatt. Kénytelenek voltak felkérni a megyét, hogy a hivatalban levő városi tanácsot erősítse meg hatalmában, mert a városban anarchia lesz.

301 Ráby Mátyás 1792-ben álnéven visszament Budára. A szentendreiek és az izbégiek is felkeresték, hogy készítsen újabb beadványt. 1795ben a megye ismét kénytelen volt foglalkozni az üggyel.

302 Ferenc császár további támogatást ígért Rábynak, azonban a kancellária útján elrendelte, hogy ne zaklassa tovább az udvart. 1796-foan a bécsi rendőr-főigazgatóság azt ajánlotta neki, hogy tűnjön el a birodalomból. Egyéb megoldás híján kénytelen volt Ráby a javaslatot elfogadni, és ezzel befejeződött szentendrei pályafutása is. A város közigazgatásában működésének 8 éve alatt sok visszásságot feltárt, de az általános fejlődést nem befolyásolta különösebben. Alakja körül évtizedek múlva is legendák keringitek, beszéltek arról, hogy maga is kincseket rejtegetett. Bukásának oka kettős szerepében rejlett. A város szegény sorsú lakosainak képviselője volt a tanácscsal szemben, ugyanakkor a kamara (mint földesúr) érdekeit hir77