Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

dette. Mint jó hivatalnok, nagyobb adókat szeretett volna az uradalom részére kicsikarni, így szembekerült azzal a szegény városi lakossággal is, amelyet a helyi magisztrátus ellen védelmezni kívánt. TÁRSADALMI FEJLŐDÉS A 19. SZAZAD ELSŐ FELÉBEN A 19. század első évtizedeiben a város társadalmi-gazdasági életében nem következett be jelentősebb változás. A szőlőtermelésen és helyi iparon alapuló települést a reformkori országos fejlődés kevéssé érintette. A hegyek és a Duna közé zárt városban a lakosság száma a 19. század közepéig jelentősebb mértékben nem változott. 1815-ben 3731, 1820-ban 3519, 1830-ban 3826, 1835-ben 3915, 18404эеп 3264, 1845^ben 3644 lakosa volt Szentendrének. Az 1830-as évek végén a később még tárgyalandó természeti csapások és egyéb tényezők következtében a lakosság egy része elköltözött, majd a század közepére a népesség száma ismét stabilizálódott. A szerbek aránya a városban mindig kisebb lett, a magyar és német lakosság száma pedig nőtt. Ezt a változást az egyházi anyakönyvi összeírások alapján kísérhetjük nyomon. 1815 Szentendre Izbég összesen % katolikus evangélikus református görögkeleti 1816 313 2129 57,06 15 1 16 0,43 5 1 6 0,16 1371 209 1580 42,35 Összesen: 3207 524 3731 100 1820 1850 260 2110 59,97 42 4 46 1,30 34 3 37 1,05 1050 270 1320 37,51 6 — 6 0,17 katolikus evangélikus református görögkeleti zsidó Összesen: 2982 537 3519 100 78