Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

solták, folytassanak ellene eljárást az örökös beadványok miatt. Rábynak azonban tudomására hozták, mi készül ellene. Ujabb levelet írt az uralkodóhoz, amelyben azzal vádolta a szentendrei szerbeket, hogy megkárosították a magyarokat. Másik felfedezése az volt, hogy 1772-ben az úrbéri tabella összeállításakor nem mérték fel pontosan a határt. Az izbégiek így kisebb területeket kaptak, mint ami megillette őket. A szőlőbirtokokon az adót a birtok nagysága szerint vetették ki, a területet pedig fertályokban mérték. Egy fertály 800 négyszögöl szokott lenni, itt azonban több helyen 1200-at tekintettek egy fertálynak, hogy kisebb legyen az adó. A szegényebb lakosok, az izbégiek területét 800 négyszögölnek mérték fel. A város határában levő közlegelőt az esküdtek szerezték meg. Beültették szőlővel, vagy szántóként hasznosították. Ezután természetesen nem kellett adót fizetni, mert legelőként szerepelt az összeírásban. Marc. 6-án Földváry nótárius 100 szentendrei és izbégi lakost behívott a városházára, megeskette őket, hogy maguk és utódjaik érdekében hallgatni fognak, mert a városnak szüksége van a megye jóindulatára. Ápr. 11-én Ráby már nem találta meg egyik pénzesládát sem. A titkos pénzt felosztották egymás között. A számadásokból lapok hiányoztak, sok volt a javítás. Rábyt újra vesztegetni próbálták, 3000 aranyat adtak neki, amit megküldött az uralkodónak. Időközben a kancellária jóváhagyta a Földváry-féle számadásokat, és a helytartótanács képviselője is közölte, hogy a továbbiakban nem kívánnak részt venni a vitában. Földváry a megyén keresztül mindent megtett annak érdekében, hogy elfogadják jelentését. Az volt a privát véleménye, hogy ha minden számadást odaadnak, az egész megyét el lehetne csapni. 1785. júl. 10-én Ráby Mátyás újabb beadvánnyal fordult az uralkodóhoz. Visszaéléseket tapasztalt a sókereskedelemmel kapcsolatban. A város a sót 3 Ft-ért vette a kereskedőktől, és 15—20 Ft-ért adta tovább a városiaknak. Állítását egy izbégi számadáskönywel bizonyította, aminek kiadásáért a szolgaibíró megverette az izbégi bírót. 1785. aug. 4-én az izbégiek adtak be 7 pontból álló panaszlevelet. Sérelmezték, hogy megemelkedett adójuk. Míg korábban egy földdarabért 8 Ft-ot fizettek, ez 48-ra emelkedett. 17 család elhagyta a települést, mert elszegényedett. A szentendrei esküdtek tömlöccel, botozással fenyegették azt, aki igazságot keresett. Az izbégieket kizárták a fajzás jogából. Aki az urbárium engedélye alapján az erdőben rőzsét szedett, azt megbüntették. Az 1784. évi kemény télen több lakos megfagyott. Állattartásra az izbégiek74