Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

zett szőlőterületeit adóztassák meg. Hasonlóképpen kérték, hogy a papok borkiméréseit, új kocsmáit is vegyék adó alá. 269 A városban a papok száma és a kirtokukon levő földterületek is növekedtek, ami ellen a lakosság is tiltakozott. A 6 szerb és 1 kato­likus templom fenntartása, a papok élelmezése nagy gondot okozott, hiszen alig 500 fő tartozott egy-egy templomhoz, és itt volt a szerb püspöki rezidencia is. 1756-ban az egyik templomhoz még új papot akartak helyezni, azonban a hívek tiltakoztak ellene. 270 A 18. század első felében még érkeztek új telepesek a városba az ország különféle területeiről, sőt délről is, azonban a század második felében már nem fogadták szívesen az újakat. 17884эап török elől menekülő szerbek érkeztek az országba. Az volt a helytartótanács elképzelése, hogy ne Budán telepedjenek le, hanem költözzenek ki a szerb községekbe: Szentendrére, Ráckevére, Csobánkára, Pomázra. Elrendelték, hogy a betelepedőknek segítséget kell adni, keressenek munkát számukra. 271 A szentendreiek nem szívesen engedelmeskedtek a parancsnak. Az volt a probléma, hogy a betelepülők állattartással foglalkoztak, és a határban ebben az időben már nem volt elég legelő. Ezért a vá­rosi tanács útlevelet adott nekik, és átirányította őket más közsé­gekbe. Azonban a helytartótanács nem elégedett meg ezzel a meg­oldással. Azt javasolta, hogy akik sok állattal rendelkeznek, adják el, de mindenképpen telepedjenek le, és a város gondoskodjék fog­lalkoztatásukról. 272 Szentendrét a 18. század második felében egy sor természeti csa­pás érte. A náddal, szalmával fedett házak tetői gyakran lángra lob­bantak, és előfordult, hogy egész utcasorok leégtek. 1765-ben 7 ház károsodott. Kamrák, fészerek és kisebb házak égtek le, ahol a hor­dókat, kádakat, a magtárakban levő gabonát, lisztet, korpát érte ká­rosodás. 273 1781. szept. 6-án ismét tűz volt a városban, összesen 4 családot érintett a vébz. A legnagyobb kár Hradek Miklóst érte (880 Ft), aki­nek mindkét háza, boltja, pincéje leégett, elpusztult terménye, meg­égtek gazdasági berendezései, ruhái is. 274 1783-ban két nagyobb tűzeset volt Szentendrén. Ápr. 17-én 23 ház égett le, az összes kár 6692 Ft 91V2 x volt. A háztulajdonosok mel­lett 3 háznélküli lakos is károsodott. Legjobban Vittanovics Pál szap­panos családja szenvedett a tűztől, akinek háza, égető konyhája, pin­céje, szappanos műhelye pusztult el, és kára 1315 Ft volt. Ebben a tűzvészben több iparos műhelye, szerszáma, készáruja égett meg. Például Kupcsik József gombkötő, Fridrich Vencel takács, Sturm Antonovics kádár műhelye, Thodorovits Sándor kereskedő boltja. 275 1783. máj. 7-én 12 ház égett le, és a kár 1596 Ft volt. A tűz első­m

Next

/
Thumbnails
Contents