Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

szék, sörház jog, vadászat, halászat, madarászat), a város kocsmáján kívül — büntetés terhe alatt — tilos volt bort, sört, pálinkát mérni. Uradalmi kocsmák építését határozták el. A pálinkaégetést külön engedélyhez kötötték. Megszigorították az erdőhasználatot, tilos volt élő fát kivágni. A lakosok csak gallyakat gyűjthettek, és ha ez kevésnek bizonyult, csak a város vágathatott ki fát.

235 1766—1767-ben az uradalom tisztviselői szedték a kilencedet és a tizedet. A város továbbra is tiltakozott. Megkeresték a főispánt és kérték, hogy 6000 Ft legyen az éves fizetésük, mert csak ennyi felel meg a város jövedelmének.

236 Küldöttséget indítottak Bécsbe, amely azt kérte, ne vegyék őket úrbéri teher alá. A lakosság iparral, kereskedelemmel vagy szőlőműveléssel foglalkozik, ami egyébként sem úrbéres jellegű.

237 Mária Terézia 1766 októberében sürgette a szentendrei úrbérrendezés megoldását. Ez annál is inkább fontos volt, mivel a lakosok elégedetlenkedtek, és Grassalkovichcsal szemben panasszal fordultak az uralkodóhoz. 1766. dec. 1-én elrendelte a helytartótanács az úrbérrendezés előkészítését és azt, hogy a várostól egyelőre több adót ne szedjenek, míg a jövedelmet és az eddigi járandóságot felül nem vizsgálják.

238 Grassalkovich igyekezett mentegetőzni. Azt állította, nem fenyegette a szentendreieket, amikor a szerződést megkötötték.

239 A lakosság panasza a következő pontokat foglalta magában : — az uradalom alkalmazottai a kilencedet és a tizedet szállító fuvarosokat 5—10 napig feltartották — panaszaikra bántalmazással feleltek — az uradalom adásvételi ügyeknél és örökösödések alkalmával 10%-ot követel irodai célokra.

240 A királynő 1767. okt. 1-én határozatot hozott a szentendrei kérdésről: 1. A kamarának a várossal a Zichy ékhez hasonló szerződésre kell lépni; 2. nem tekintik őket falusiaknak, nem szorítják jobbágyszolgáltatásokra; 3. amíg a szerződést megkötik, annyi járandóságot fizetnek a kamarának, mint eddigi földesuruknak.

241 A kilenced és tized beszedése 1767-ben is botrányosan folyt. 79 panaszos járt a városi tanácsnál, akik jelentették, milyen kár érte őket, hogy az uradalomból kiküldött átvevőkre várni kellett. A kilencedet és a tizedet ugyanis nem a borból, hanem a mustból szedték be, és a must hosszabb idő után forrni kezdett, vagy megromlott. Az átvételre a város alsó és felső részén 2 állomást létesítettek, de ez nem volt elegendő. Nasits Sándortól például 15 napig nem vették el a mustot, hiába kérte a tiszttartó embereit az alsó és felső állomáson. Szolgálójával őriztette, de 10 l-t így is elloptak belőle. Csobáncsa Atyim 15 akó