Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

Ш. fejezet GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM A 18. SZÁZADBAN FEJLŐDÉS AZ ÖSSZEÍRÁSOK TÜKRÉBEN Szentendre a 18. század második felében fénykorát élte. Az északi területen fekvő Izbéget 1766-ban csatolták a városhoz, ami a lakosság számának növekedését eredményezte. Izbég szegényebb terület volt Szentendrénél, és így az összecsatolás tovább növelte a városban az ellentéteket. Szentendre lakosságának száma a 18. század folyamán stabilizálódott. Volt bizonyos visszaáramlás Szerbia felé, de az új betelepülők miatt a század végére helyreállt az egyensúly. 1778-ban 884 ház volt a városban (ebből 10 a papság birtokában), a 15 év feletti lakosok száma 3115, a 15 év alattiaké 1573. A gyermekekkel együtt az összlakosság 4688 főre emelkedett.

72 1784-ben, az első népszámlálás idején Szentendre és Izbég adatai a következőképpen alakultak: Szentendre Izbég házak száma 809 114 családok száma 890 111 helyi lakosság 3501 428 távollevők 81 — idegenek 65 l

73 A népszámlálás alkalmával a kiskorúakat nem vették figyelembe, csak a felnőtt lakosságot. Az 1786-os városi összeírásban Szentend25