Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

rendben kívánságtokra s megh elégetéstekre jövendőben hozzunk, és kinek kinek maga jussát, hitének, privilégiumának, és immunitásának

464 szabadságát vissza adván, mindeneknek igazságot szolgáltatunk, és

i kinek kinek malasztunknak, kegyelmessegünknek, és ami atyai oltalmunknak eléghségesi jelét mutatván. Azon föllül ígérjük, adgyuk, és engedgyük mindeneknek és kinek kinek akár ingó, akár ingatlan javainak, kiket az töröktül az eő határjaiban elnyernek, szabad birodalmát. No tehát az Istenért, az hitért, az haszonért, az szabadságért és ati meghújulandó bátorságtokért merészen az mi részünkre jöjöttek, ati házaitokat, és ati szántóföldeteknek mivel tetését el ne hagyjátok, társaitokat ati cselekedetifeknek követésiére híjátok, és ezen Istentül a mdtülünk néktek adatott, és soha többül vissza nem térendő alkalmatosságot vegyétek, ha magáitoknak, fiaitoknak, vigtére kedves; Hazátoknak, és életeteknek jót kívántok, amidőn néktek azon föllül mindeneknek és kinek kinek ami császári s királyi malasztunkat nyilván, ajánlunk. Ъ) Az augusztus 21-én kelt kiváltságlevél. Mi Leopold. Tiszteletes, áhítatos: s nálunk kedves Csernovics Arseniusnak, az napkeleti görögh valláson lévő ráczok Anyaszentegyháza érsekinek, püspökinek, és minden más egyházi és világi rendeknek, capirtányoknak, és vice kapitányoknak, és végtire azon görögh vallás, és rácz nemzetségh egész közösségének Görögh Országban, Bulgáriában, Ráczországban, Hercegovinában, Dalmatiában, Podgoriában,

465 Jenopolisban,

466 és más ezekhez tartozandó helyekben lévőknek, s más egyebeknek is ezen levelünket olvasóknak, megtekinitőknek vagy hallóknak az mi császári s királyi kegyelmünket és minden jót. Nemcsak ati alázatos Instantiátokbul

467 nékünk mindenitek neve alatt hozzánk küvetségben elküldetett Diacovics Isaias Jenopolitiai Püspöktől által, hanem az eő szava szerint való kiterjesztésébül világosban ati alázatos hálaadástokat kegyeimessen vettük, hogy tudniillik titeket, az pogány török kegyetlenségének torkábul kivévén, az régi szabadságban helyeztetünk légyen, és örökös kötelezésitek is, melly által ti magatokat és maradéktokat illy nagy jótéteinek meghmutatásáért hozzánk köteleseknek lenni ajánlyátok, néktek ugyan köteleségtek, nékünk peniglen annál agyobb elégtételünk szerint, hogy meghismervén az mi igaz hatalmunkat, magatokat azmi malasztunk és kegyelmessegünknek öllében, mint törvény szerint való uratoknak és királytoknak borulván, az mi oltalmunknak árnyéka alat ezután mind élnetek, mind halnotok dicséretes lelketek erőségével vallyátok, melly nálunk igen kedves meghbizonyítástokra, és meghmutatástokra való nézvést, titeket minynyájatokat, és kiket kiket az mi császári s királyi pártfogásunk alá kegyeimessen nem csak veszünk, hanem az jó igyekezetre is, kit ti szívetekben bevegyetek és fiaitoknak öröké javassolyátok, és minden történetekben nyilvánsághoz jelekkel jobban s jobban megherősétsétek, azután hogy az keresztény névnek kegyetlen ellensége ellen és ti üldözőtek ellen az mi oltalmazásunk és hadi vezérink rendelése alatt fegyvert fogjatok, és az rövidségeket, kárvallásokat és nyomoruságokat, azkik gonoszul és kegyetlenül eddigh reátok hozzattak, eltávoztassátok, attyai móddal intünk, ismét hogy az mi birodalmunknak és uralkodásunknak kényüségét és édeségét az önnön kezdetén erezetek, ami természet szerint való kegyességünkből kérésieknek engedvén kegyelmesen rendeltük, hogy az napkeleti görögh vallás Annyaszentegyházában lévő ráczságnak szokása, és az réghi kalendáriumnak rende szerint szabadossan tartassátok meg, és valamint eddigh, ugy ezután semminemű egyházi, vagy világhi rendektül rövidségfel ne eletessetek, és Sízabad légyen néktek magatok között önnön enge-