Dóka Klára: Szentendre története írásos emlékekben. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek XIII. Szentendre, 1981)

csak előkészített, majd azokat a választott község megtárgyalta és döntést hozott. A városi tisztviselők, szolgák munkájáról 1838-ban a járási fő­szolgabíró készített szabályzatot. 338 Meghatározták béreiket, termé­szetbeni járandóságaikat. Az 1838на5 utasítás a kötelezettségek és feladatok körülírásával nemcsak a tisztviselők létszámáról, hanem bizonyos szempontból a városi (gazdálkodásról is képet ad. 1838-tól a következő személyeket alkalmaztak: strázsamestert, aki a város vagyonára vigyázott, városi házban lakott, fizetésén kívül fában és gyertyában részesült. A tanács ellátta egyenruhával, ami frakkból, nadrágokból, mellényből, csizmából, háromszögletű kalap­ból és 3 évenként új köpenyből állt. Alkalmaztak 6 városi drabantot, akik a fizetésen kívül ruhát, min­den előállításért külön díjazást, és évi 200 kéve rőzsét kaptak. A 2 éj­jeli őr fizetése 60 Ft volt, amit 200 kéve rőzsével, 2 pár csizmával és' 3 évre szóló ruhával egészítettek ki. Az erdőkerülő készpénzt, csiz­mát, a kivágott fa után jutalékot kapott. A hegymestert fizetésén kí­vül lábbelivel látták el, ezen kívül pedig pénzt kapott az eljáráso­kért. A csűrfelvigyázó készpénzben, 200 csomó rőzsében és az őrzött érték után jutalékban részesült. A városi téglaégető kezelője munkabérén kívül fát, rőzsét és a téglagyár mellett lakást kapott. Ezen kívül alkalmaztak Szentendrén. 6 határkerülőt, dobost, a nádlerakóhelyen felvigyázót, 6 éjjeliőrt, a városházán a téli hónapokban fűtőt, postást. A kórházban gondno­kot, bábát, orvost, a városházán kocsist. Külön díjazásban részesítet­ték azokat a harangozókat, akik délben értesítették a mezőn, erdő­ben, szőlőkben dolgozókat az ebédidő kezdetéről, és 1 óra múlva a munka folytatásáról. Izbégen a község életét a bíró irányította;, mel­lette kisbírót alkalmaztak, és az esküdtek döntöttek egyes kérdések­ben. 339 Ha a községi alkalmazottaik helye megüresedett, gondoskodtak ar­ról, hogy újat válasszanak helyükre. 1849. októberében ily módon strázsamester, 6 városi őr, 2 éjjeliőr, csűrfelvigyázó, nádlerakóhely­felvigyázó, dobos, toronyórákezelő, téglakészítő, fűtő, kórházi gond­nok, kocsis, hegybíró, hegymester választására került sor. 340 A tanács ellenőrizte a városi alkalmazottak munkáját. 1843-ban például ismét a városi bábával volt probléma. A helyi orvos folyta­tott ellene vizsgálatot. 341 Ha az esküdtek helye megüresedett, azok­nak is gondoskodtak újraválasztásáról. Ügyeltek arra, hogy a szer­bek és a magyarok az esküdtek soraiban megfelelő számban legye­nek képviselve. 342 A városi tanács tagjai különféle funkciókat kaptak. Köztük volt a szószóló, 343 a telekhivatali gondnok, a gyámgomdnok, a kamarás, 100

Next

/
Thumbnails
Contents