Dam, Johan van (szerk.): Útravaló. Gy. Molnár István (Szentendre, 2012)

Bencsik István: Tulajdonképpen nem voltunk barátok

táshoz, alkotói munkásságuk a személyiségükre épült. Ilyen volt Pista és azt hiszem én is ilyen voltam, és ez egyik oka volt, hogy emberi kapcsolatunk említésre méltó lett. így történt meg az is, hogy a tagság mindkettőnket beválasztotta a Fiatal Képzőművészek Stúdiója vezetőségébe, ahol többek között mi is a progresszió, a teljes alkotói szabadság kivívása mellett álltunk mindig. A teljes alkotói szabadság a művészet művelésének alapvető feltétele. Pedig a stúdió progresszív, mondhatnám forradalmi programja abból állt, hogy követeltük a teljes alkotói szabadságot. Azért követeltük mert nem volt.

Gy. Molnár Pista nagyon tisztességes és nagyon igényes ember volt. Igényessége a munkásságában, szakmai tudásában, környezete alakításában, gondolkodásában nyilvánult meg. Tisztessége pedig emberi kapcsolatai kezelésében de legfőképpen ha rákényszerült alku nélküli politikai állásfoglalásában.

Amikor a Fiatal Képzőművészek Stúdióját lefejezték, a teljes vezetőség ott volt a hivatalban (Ez nagyon bonyolult és mocskos történet, itt most nincs mód a részletes ismertetésre, bár művészettörténészek már feldolgozták és publikálták is a feldolgozást). A hivatalos közlés után beültünk egy