Deim Réka (szerk.): Archivum - Deim Pál 80. MűvészetMalom, 2012. szeptember 9 - 2012. október 7. (Szentendre, 2012)

archívum archive deim pál 80

Az életmű a kiállítástörténet tükrében

Deim Pál festészeti és szobrászi munkásságát a fontosabb kiállításai tükrében szeretném áttekinteni, hogy az életmű megszokott, stílustörténeti alapon kialakult narratívája mellett a történeti réteg is bemutatásra kerüljön. így a művek kontextusba ágyazva értelmezhetők, a kiállítások jelentősége pedig jobban érthetővé válik az adott időszakban aktuális politikai helyzet fényében. Az életmű szempontjából ezek az alkalmak bizonyos szempontbótfordutópontokat is jelölnek. Ilyenkor a művész kilép műterme magányából és a nyilvánosság elé tárja a problémákat, a melyek foglalkoztatják, illetve lehetősége van összegzésre, akár egy korszak lezárására. Deim Pál esetében nem egyszer így történt. Kiállításaival, amelyek rendezésében általában maga is részt vett, szintézisre törekedett, de amellett, hogy meglévő műveiből válogatott, mindig új képekkel is előállt.

Jelen kiállítás és kiadvány anyaga is közös munka eredménye. A műveket elsősorban Deim Pál személyes archívumából válogattuk, így azok olyan alkotások, amelyeket a művész valamilyen okból fontosnak tartott megőrizni. Néhány esetben elkerülhetetlen volt, hogy más gyűjteményekben őrzött műveket is kölcsönözzünk, hogy egy-egy kiállítás és korszak valamely emblematikus darabját bemutathassuk. Érdekes kontrasztént szolgálnak a már kanonizált, jót ismert alkotásokhoz képest azok a művek, amelyek a személyes archívum mélyén rejtőztek, gyakran még a művész által is elfeledve.

The oeuvre in the context of exhibition history

I would like to review Pál Deim's pictorial and sculptural oeuvre through his most important exhibitions in order to present not only the usual narrative based on the history of styles, but also the historical layer. Consequently, the works can be interpreted in context, the significance of the exhibitions becomes more comprehensible in the actual political situation of the given period. Regarding the oeuvre, these occasions mark turning points from a certain viewpoint. This time the artist leaves the solitude of his studio, and reveals the problems he is concerned with to the public. Moreover, he has an opportunity to summarise or to close a period. Pál Deim acted tike this several times. He usually took part in the organisation of his exhibitions, and strived for synthesis. Besides selecting from his existing works, he also surprises the public with new pictures every time. The material of the present exhibition and publication is the result of joint work. We selected the works from Pál Deim's personal archive, so they are the ones the artist considered to be worth keeping for various reasons. In some cases it was inevitable to borrow works from other collections as well so as to be able to present an emblematic piece of an exhibition and a period. The works which were hidden in the depth of the personal archive, often forgotten even by the artist himself, provide an interesting contrast with the canonised, well-known pieces.

8