Török Katalin - Jurcskó László: Boromisza Tibor 1880 - 1960 (Szentendre, 2012)
Török Katalin: Boromisza Tibor munkássága 1919 és 1953 között
SZENTENDRE 1922-1927 Az 1922 decemberétől 1927 nyaráig tartó szentendrei korszak Boromisza pályatörténetének хЛ-mozgalmas, szakmai-festészeti eredményekben jelentős időszaka. A fontosabb események leltárszerű áttekintése azt mutatja, hogy miközben nagy intenzitással festette szentendrei képeit, erre a periódusra esik egy kiállítás Pozsonyban (1923), Budapesten a Belvedere Szalonban (1924), első motívumgyűjtő útja Érsekújváron és a Nyitra mentén (1924), szentendrei házépítésének megkezdése (1924), házasságkötése Holota Évával (1925), a gyerekkorát felidéző Szentendrei memoár és a buddhizmussal foglalkozó, százötven oldalas tanulmány megírása (1925), második tanulmányútja Érsekújváron és környékén (1926), kiállítás Érsekújváron (1926), szentendrei házának befejezése (1926). Mint arról az előző fejezetben már szó esett, Boromisza új társa, Holota Éva révén vetődött fel az a terv, hogy az 1922. őszi Helikon-kiállítás után egy fél évre Pozsonyba mennek. Még műteremre is volt egy halvány remény, de a terv nem valósult meg. Hogy a Margitszigetet most már mindenképpen elhagyni szándékozó Boromisza választása miért éppen Szentendrére esett, azt még homály fedi. Lehet, hogy szerepet játszott benne az 1919 óta ott lakó festő barát, Erdei Viktor. De az ötletadó lehetett Tipary Dezső is, aki, mint erről egy rézkarca és linómetszete tanúskodik, már az 1900-as évek második felében járt Szentendrén.29 Tipary miután 1923 nyarán szintén elhagyta a Margitszigetet, és Esztergomba költözött, de nem elképzelhetetlen, hogy ő hívta fel festő barátja figyelmét a közeli és rendkívül hangulatos kisvárosra. S persze azt sem zárhatjuk ki, hogy Boromisza mindenkitől függetlenül fedezte fel magának Szentendrét, hiszen már akkor is bevett szokása volt, mint végig egész életében, hogy bejárta és festette az éppen aktuális lakóhelyének a környéket is. A Margitszigetről Óbudára, Újpestre, Aquincumba járt el festeni, később Szentendréről ízbégre, Leányfalura, Pócsmegyerre, Horányba, Visegrádra, Pilisszentlászlóra. Boromisza első szentendrei lakása a történelmi belváros egykor dalmátok lakta negyedében, a mai Szamárhegyen, akkori nevén Istenhegyen volt. Itt lakott Erdei Viktor is. Boromisza a tél ellenére azonnal munkához látott. Decemberi keltezéssel több alkotását is ismerjük: Erzsébet tér este (89. kép), Téli napkelte a Szamárhegyen (90. kép), Szamárhegyi kútnál (91. kép). Egész pályafutásának egyik legszebb darabja, a mindössze 21,5 X 30 cm-es, vegyes technikával (toll, tus, gouache) papírra remekelt Erzsébet tér este című alkotása. A mai nevén Rab Ráby teret Szentendre későbbi festői közül is számosán megörökítették olajjal, pasztellel, szénnel, ki hogyan, 29 Haulisch Lenke: A szentendrei festészet kialakulása, története és stílusa 1945-ig 11977 | 88. o. 60. lábjegyzet BOROMISZA TI BOR 101
