Kopin Katalin (szerk.): Jel - Tranzit. Bartl József kiállítása. Művészetmalom, Szentendre. 2012. november 23 - 2013. január 27. (Szentendre, 2012)
MEDNYÁNSZKY TEREM BUDAPEST V.. TAN ACT KÖRÚT le BARTL JÓZSEF FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA 1963. május 11—25-ig NyMva: tél TO—6 óráig, szombaton: 10—3 óráig Bartl József első önálló kiállításának plakátja, 1963 The poster of József Bartl's first individual exhibition, 1963 Bartl József megnyitója a Mednyánszky Teremben, 1963 The opening ceremony of József Bartl's exhibition at Mednyánszky Hall, 1963 6 Bartl József: Gyermekkorom Soroksárja. In: Soroksári Képeskönyv, Bartl József rajzai. Felelős kiadó: Bartl József, 1996. 7 Iványi-Bitter Brigitta - Cseh Szilvia (szerk.): Коvásznai György életmű-kiállítása. 2010. május 20 - szeptember 30. Magyar Nemzeti Galéria. (Kiállítási katalógus) Vince Kiadó, Budapest, 2010. 58. o. 8 Bartl József: Gondolatok Kovásznál Györgyről - Művészeti Gimnázium, 1950-1952. Kézirat. Budapest, 1994. tárlatokkal (1968, 1969). Egészen új korszakot vezettek be a Balatonboglári Kápolnatárlatok (1970-1973), valamint a szentendrei Vajda Lajos Stúdió megalakulása (1972). BARTL JÓZSEF GYERMEKKORA, AZ INDULÁS ÉVEI A művész gyermekkora a magyarországi német kultúra egyik központjában, Soroksáron telt, olyan közegben, ahol a képzőművészetnek nem voltak hagyományai. A sváb zenei világ azonban mély hatást gyakorolt gyermekkorára édesapja révén, aki eredeti szakmája szerint szabómester volt, de hétvégenként lelkes amatőr trombitásként játszott különböző zenekarokban. „Apám szabó volt, de lélekben zenész, trombitán játszott, alig várta a hétvégi bálokat. Naponta előszedte a trombitáját és gyakorolt, készült a hétvégére. (...) A trombitások, külön fejezet Soroksár történetében, a negyvenes években 42 vendéglő volt Soroksáron, jó részében táncterem is működött." -írja Bartl gyermekkora helyszínéről.6 A képzőművészethez némi kerülővel ugyan, de édesanyja elképzelései vezették el. A soroksári Sortex gyárban szövőnőként dolgozó anya textil tervezőnek szánja fiát, így esik választásuk a Szépműves Líceum textilszakára. Bartl egy évet végez el textilszakon, majd 1950-ben alkalma nyílik a Képzőművészeti Gimnázium újonnan megalapított táblaképfestő szakára való átjelentkezésre. Itt talál rá valódi közegére, a gimnáziumot szabad, nyitott, kreatív légkör uralja, mely inspiráló hatással van a képzőművészet iránt fogékony fiatal növendékre. Tanára, Kántor Andor és osztálytársai révén új világ tárul fel előtte. Elamarosan szoros barátságot köt Major Jánossal és Kovásznai Györggyel, s ez a szűk baráti kör hosszú éveken át a szellemi tájékozódást, az ismeretek bővítését, az együtt gondolkodást és az inspiráló közös alkotást jelenti számára. Arról, hogy mennyit érzékeltek a korszak szellemi és társadalmi nyomásából, érzékletesen vallanak Kovásznai György gondolatai: „Mi, a »sötét rákosizmus« festőművész-növendékei, nemigen vettük észre, legalábbis nem tudatosítottuk, miszerint a rákosizmus sötét. Örültünk és vidámak voltunk, mert bekerültünk a Képzőművészeti Gimnáziumba, majd a Főiskolára, felismertük és megbecsültük azt a lehetőséget, hogy jószerint tizennégy és huszonnégy éves korunk között napi négy, öt órát a legkegyetlenebb naturalista stúdiumokat rajzoltatták velünk, amihez az Állam fizette modellünket, fűtésünket, szerszámainkat és menzánkat. "7 Az iskolai stúdiumokat hétvégenként múzeumok látogatásával egészítették ki, már 1949-50-ben megismerkedtek az impresszionizmussal, a kubizmussal, főként Cézanne, Van Gogh, Picasso volt rájuk nagy hatással. „Annak idején a Nemzeti Galéria anyaga a Károlyi-palotában volt, közel a gimnáziumhoz. Kovásznai egy-egy portré-tanulmányát becsempészte a kabátja alatt a múzeumba, hogy öszszehasonlitsa egy Ferenczy portréval, vagy az általa jónak tartott képpel. Szerettük a magyarok közül Ferenczyt, Rippl-Rónait; Kántor felhívta a figyelmünket Nagy Baloghra es Kosztkára. Sokat jártunk a Szépművészeti Múzeumba és annak könyvtárába. Tanulmányoztuk az impresszionistákat meg a régieket, Raffaelt, Goyát, Grecót. Több százszor voltunk vasárnaponként a Szépművészetiben, hogy megnézzük Cézanne-t és az impresszionistákat. A hivatalos kritika ekkor már Munkácsyt kiáltotta ki követendő példának, erről mi nem vettünk tudomást, nem fűlt a fogunk az aszfalthoz,"8 Szintén az ötvenes évek elejére tehető a szentendrei Művésztelepre való első látogatásuk Kántor Andor szervezésében. Az ott megtapasztalt szellemi szabadság, a hivatalos béklyóktól való független, szuverén alkotói magatartás pozitív jövőképet sugallt Bartl és növendéktársai számára. 8
