Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1949
LEVELEK RÓMÁBÓL indokkal adták be a kérvényt, hogy sürgős szükségük van a mi segítségünkre egy filmnél, amit most nyáron fognak forgatni. A film címe Joy lányom lesz és Matyi, mint Art Director és én, mint Script Assistent vagyok fontos. Azt is garantálják az olaszoknak, hogy amíg mi ott leszünk, ők gondoskodnak a mi ellátásunkról és anyagi helyzetünkről. Irtó kedves az egész levél, persze angolul van, de én tökéletesen értem. Alig várom, hogy Matyi hazajöjjön este, rém boldog lesz. Hiába, remek cég ez a Korda. Ha ezt másokról hallanám, hogy ilyen mázlijuk van, biztos megpukkadnék. [...] Itt tegnap, áldozócsütörtökön teljes ünnep volt, Matyi boldogan pihegett egész nap, nem kellett neki kimenni. Folyton fáradt, mert egész nap áll, előtte meg három hónapig semmit sem csinált, elszokott a munkától. Persze nagyon elégedett és boldog, hogy ilyen munkát csinálhat és hogy most van először idegen helyen alkalmazásban. Tegnap mindkét nő gyönyörűen kiöltözött, Zsuzsa sötétkék ruhájában, én szürke szoknyában, fekete pulcsiban és a szürke csíkos kardigánban voltam. A graziak nagyon megbámultak minket, sétáltunk az Opernringen és a Stadtparkban. Fényképeztünk is, de előzőleg egy félóráig vitatkoztunk mindig, hogy hol és miként csináljuk a képet. Reméljük azért sikerült. Ebédre tengeri hal volt és kiderült, hogy Zsuzsa utálja a halat, de azért megette, mert ez tengeri hal volt. Olyan, mint a süllő, nincs egy szálka se benne, csak az íze más. Ebéd után felmentünk a Schlossira, ötórai tánc volt a fenti vendéglőben, a nagy fák alatt. Beültünk egy fagylaltra, közben táncoltunk is, egymást lefényképeztük az asztalnál, remekül sütött a nap. Közben észrevettük, hogy egy pali valami guszta dolgot eszik a szomszéd asztalnál. Mi is megrendeltük ugyanazt. Hoztak egy-egy tál imbiszt, volt benne sonka, disznóhús, sajt, kemény tojás, savanyúság és ittunk hozzá sört. Nagyszerűen éreztük magunkat, jobb dolgunk akár sose legyen. Hirtelen nagy zajt hallottunk, megjelent Szalay Pista négy másik 16-17 éves sráccal. Egy darabig még üldögéltünk ott, aztán elmentünk sétálni mindnyájan. Este itthon remek kedvünk volt, rengeteget nevettünk, egész megfájdult a hasunk. Ma kaptunk még egy levelet, Matyi barátja, Federico írt Turinból. Rögtön válaszolt, nagyon helyesen ír és reméli, hogy meglátogatjuk Turinban, bár, mint írja, nem olyan szép város, mint Firenze, vagy Róma. Elvesztette egész vagyonát és most, mint diplomata dolgozik. Szombat reggel, május 28. Tegnap délután elmentünk a postára, én azt hittem, hogy talán valami szeretetcsomag jön, mert T. /Triznya/ Anyu írt egyszer valamit, hogy feladott. Útközben találkoztunk Szalay Pistával, nagy pofával mondtam neki, hogy a szalámi héjból ő is kap. Erre bemegyünk a postára, hát kiadnak három indexet, Jenőékét. Ok megörültek neki, mert ma mennek az IRO-ba, de nekem bezzeg lógott az orrom. [...] Tegnap még beültünk egy kis sörözőbe a Mur partján, csupa muskátli és borostyánnal van befuttatva a rács. Épp alattunk zúgott a folyó és sütött a nap, nagyon jó volt. Mire hazajöttünk kisült, hogy Matyi már rég itthon ült, mert mindennel kész lett és eljött. Nagyon összebarátkozott már az építésznővel és Jürgenssei, remélem, ma már kap valami fizetést is. Ö is szívdobogást kapott a római levél láttán, most már egész meg van nyugodva a jövőnket illetően. T. /Triznya/ Anyutól is jött ma egy levél és egy lap Juliskától. Tegnap Jenőékkel kódorogtunk, megmutattam nekik a dómot és mellette közvetlen van egy szép kis templom. Körüljártuk, mert Jenőnek nagyon tetszett, hát kisült, hogy Fischer von Erlach építette, egy táblán ki volt írva. Láttunk egy szép régi renaissance házat is, bementünk, az emeleti folyosók plafonja sötétkékre volt festve. Ilyet Olaszországban azt hiszem, annyit látunk majd, mint a szemét. 86
