Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1953
EZERKILENCSZÁZÖTVENHÁROM mindenki Signorinának szólít, aki nem ismer, szóval úgy látszik, nem öregszem még egyelőre. Matyi irtó helyes volt, születésnapomra úgy jelent meg délben, mint egy Mikulás. Hozott egy hatalmas doboz csokoládét, amelynek fedele egy kézzel festett akvarell, bekeretezve, csak le kell szedni a fedőt és fel lehet akasztani a falra. Hogy miket ki nem találnak. Egy másik kisebb doboz cukrot hozott, ez is nagyon helyes doboz, savanyú cukorral. Ezen kívül egy cserepes nagy, lilás-szürkés levelű növényt, amilyet én mindig szerettem volna az ebédlőbe és egy szál piros rózsát, mint szimbólumot. Borzasztóan meg voltam hatva, hogy milyen helyes, gondos férj. Hű, most már be kell fejeznem, lehet, hogy otthon még tovább folytatom az írást, egyelőre pá-pá. Szeptember 1-én írt levelet megkaptuk, örülünk, hogy jól vagytok. Az újságban olvastam, hogy Róbert bácsi /Berény/ meghalt, nagyon sajnáljuk szegényt. Jóska is szomorú most, mert az anyja beteg és már nagyon öreg. Még két héttel ezelőtt voltunk vele a Podrecca bábszínházban, amit mi már tavaly láttunk, de még egyszer megnéztük. Ja, megszületett Anna gyereke, kislány, bementünk múlt vasárnap meglátogatni a szanatóriumba. Sajnos az egyik lába kicsit görbe lett a gyereknek és egy hónapra gipszbe tették, hogy kiegyenesedjen, szörnyű, hogy mik vannak. Matyi intő példának hozta fel, mikor én mondtam, hogy már nekünk is lehetne gyerekünk, de szerinte lelkiismeretlenség lenne, majd ha lesz elég spórolt pénzünk, szóval ő hallani se akar róla. Tényleg igaza van, mert akkor még ezerszer jobban kötve lennénk, mint most a Buksival és soha nem mehetnénk sehova. Különben az Anna harmincöt éves és most volt az első gyereke, tehát még igazán van időnk. Annától kijövet bementünk egy Angol Parkba, ami ott van a közelben és Matyi megint beült a kisautóba, én is teljesen kék lettem a sok összeütközéstől, de nagyon jól mulattunk. Most befejezem végleg, mert még sok dolgom van, bár ma délelőtt itt van Linda, de ilyenkor intézem el, amire máskor nem érek rá. Pá-pá, még egyszer kösz szépen a szülnapi táviratot és a jókívánságokat, Mindkettőtöket nagyon sokszor csókol szeretettel Zsuzsa 349 Szönyi Zsuzsa új ruhájában római lakásuk erkélyén
