Köpöczi Rózsa - Klemmné Németh Zsuzsa: Levelek Rómából. Szőnyi Zsuzsa és Triznya Mátyás levelei a Szőnyi és Triznya szűlökhöz 1919 - 1956 - PMMI - Ferenczy Múzeum kiadványai 34. (Szentendre, 2011)
1953
ezerkilencszÁzötvenhÁrom egy folt. Kipróbáltam az összes szerencsejátékot, céllövést és biliárdot, nyertem egy pár csúnya szőrkutyát és majmot. Egy fehér szőrkutya Matyinak annyira unszimpatikus volt, hogy akarattal elvesztettem, mert egész kétségbeesett mindig, mikor meglátta. Persze ettünk is, van egy külön nemzetközi kaja-falu, ahol minden nemzetiségnek van vendéglője. Mi először a svájci vendéglőben ittunk svájci sört és kolbászt ettünk, de aztán megéheztünk és egy rendes vendéglőben jól bekajáltunk, persze mindez nagyrészt szabad ég alatt van. Csak akkor vettük észre, hogy kicsit messzebb van a magyar vendéglő cigányzenével, de akkor már nem bírtunk enni. Vacsora után újból kisautóztunk és dobálóztunk, végül észrevettük, hogy borzasztó fáradtak vagyunk, hát megnéztük az órát és fél egy volt. Hamar eltámolyogtunk az autóbuszhoz és hazajöttünk, beleestünk az ágyba. Miközben ott voltunk, semmi fáradtságot nem éreztünk, olyan jól mulattunk, de utána még másnap is izomlázunk volt. Tegnap este Sandróéknál voltunk, a kislány már hazajött Londonból, ahol angoltanulás céljából nyaralt. Kisült azonban, hogy abban az intézetben, ahol lakott, összetalálkozott az összes római és előző nyaralásokban szerzett barátnőjével és így folyton olaszul beszélt. Louloutól kaptam egy hoszszú levelet, beszámol a párisi eseményekről és mellékelten küldött egy csomó vicc kivágást. Én a legjobbakat továbbítom, némelyik igazán remek. Peggytől és Jenőéktől már ezer éve nem kaptunk levelet, őszintén bevallva lehet, hogy mi nem válaszoltunk nekik. Nagyon kellemes levelet kapni, de sajnos válaszolni is kell és az ilyen ismerősöknél a hosszú levelezések unalmassá válnak, főleg ha az embernek nincs ideje. Most nem beszélek a Nektek írott levelekről, mert az egész más, hanem ilyen barátokról, akik végeredményben közömbösek, pláne, ha évek óta nem látta őket az ember. Egész biztos ők se tudnak igazán érdeklődni a mi ügyeink iránt és mi se az övék iránt. De Jenőék biztos azért is megsértődtek, hogy mi nem mentünk ki Brazíliába mikor ők mindent elrendeztek volna nekünk. Azért majd ha egyszer nagyon sok időm lesz, írok nekik egy levelet. Klári most, szeptember végén jön Rómába a férjével együtt, már megírtam neki a telefonszámunkat, így ha érkezik, rögtön telefonál. Kíváncsi vagyok, hogy néz ki és főleg, milyen a férj. Toalett ügyekben úgy határoztam, hogy csináltatok egy fekete selyemruhát, már találtam egy gyönyörű Balmain modellt. Majd később csináltaltok egy szép télikabátot, fekete kosztümöt nem, mert estére a selyemruha mégis elegánsabb. Majd ezekről közlök további részleteket, egyelőre még nem vettem meg az anyagot. Pá-pá, minden jót, Mindkettőtöket nagyon sokszor csókol szeretettel Zsuzsa Mindannyiatokat sokszor ölel és csókol Matyi I j6. Róma, 1953. október 5-6. Édes Mamikám és Apu! Már borzasztó régen nem írtam, legalábbis úgy tűnik nekem, de annyi dolgom van, hogy magam sem értem, hogy tudom ezt mind megcsinálni. Képzeljétek el, hogy Simike három hét szabadságra ment, de ezen kívül a másik alak meg Nápolyba utazott, így én reggeltől estig melózok. Magunk között legyen mondva, nekem borzasztóan tetszik ez, mert rendkívül fontos személyiségnek érzem 347
